Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
1883-ban, Szeged rekonstrukciójának ünnepén Ferenc József tanyavilágunkba, Ásotthalomra, pontosabban, Alsóásotthalomra is ellátogatott. Kíséretében volt Jókai Mór is. Rengeteg nép várta, amelyet azután tizenkét juhász főztjével: szabadtűzön, szolgafára akasztott bográcsokban készült birkapaprikással vendégeltek meg. A látogatásról fennmaradt mondai hagyományokat más összefüggésekben adjuk eló'. A hely a királylátogatás emlékezetére kapta a Királyhalom nevet, amely azonban nem tudott általánossá válni. Egyidejűleg a király avatta föl az újonnan megnyitott erdoőri szakiskolát is 18 , amelynek létesítését Tisza Lajos királyi biztos kezdeményezte. Annyira szívén viselte az ügyet, hogy minden héten kilovagolt a Városból az iskola építésének, majd elindulásának ellenőrzésére. Az út oda-vissza 65 km. 1885-ben a Város minden erdőségét állami kezelésbe adta. Ekkor államosították a királyhalmi szakiskolát is, amely azóta országos hírnévre tett szert. Nem örülünk, hogy gazdag szakmúzeumának legértékesebb tárgyai legújabban a Mezőgazdasági Múzeumba kerültek. A mai Ásotthalom község területe 1960-ban 21 332 hold, lélekszáma 6542. Megnevezett részei: Alsóásotthalom, Fölsőásotthalom, Belsőásotthalom. Jó részében hozzátartozik Átokháza. Részei : Alsóátokháza, Fölsőátokháza, Öregátokháza. Ez utóbbi örökföld volt. A szó eredetének mondai, de találó magyarázata Ferenczi János följegyzésében : „Átokháza, másképpen Szatyorlak. Hogy a szabadkaiaknak a szegedi határba való becsapásait megakadályozza a Város, e futóhomokot kiosztotta tanyaföldnek, és mivel több évig nem termett semmi, azért nevezték el az ottlakók Atokházának". Tömörkény vallomása 19 szerint „valaha ottan tanyaverések történtek, de amely nép csak odament lakni, mind elpusztult vagyonában, egészségében, életében. így maradt volna azután a puszta, és akkor kapta a nevét az átokról, amely rajta fekszik." Kétségtelen, hogy az itteni bérlők nyomorúsága a két világháború között az ország közvéleményét is foglalkoztatta. Az Átokháza név vitathatatlanul még középkori, éspedig kun személynevet őrzött meg 20 . A Líger nevezetű részaRieger (Rieger-Szabó) család nevét őrzi, amely a múlt század első felében a Városban vendégfogadós és mészáros, itt pedig hatalmas marhalegelői voltak. Egyéb részei az erdősített Engi homokja, Engihomok, Bilisics, Bilisicserdő, (Belosevics hajdani szabadkai bunyevác bérlő után kapta nevét), Dobóerdő (az alsóvárosi eredetű Dobó család után), Bokorerdő (a városi Bokor-polgárcsalád után), Pálinkáserdő (családnévi eredetű), Rívóerdő, röviden Rívó (eredete ismeretlen), Süvegbokor, másként Süvegbukros, Süvegerdő (a Süveg család szállása, majd tanyája után) és még több más, inkább hivatalnokoktól elnevezett erdőrész. Az ásotthalmi erdőben, a bajai út közelében áll Rúzsa Sándor fája, röviden Rúzsafa: száz évesnél idősebb szürkenyár. Az a hiedelem róla, hogy a betyárvilágban Rúzsa Sándorék erre a fára aggatott, vésett titkos jelekkel tájékoztattak egymást. A jámbor lelkek a Pálinkáserdő egyik fájának hegyében a múlt század végén Szűz Máriát vélték megjelenni. Erről a látomásról — amelyet más helyen méltatunk — Tömörkény is megemlékezik 21 . 18 Átokházától ;.. 25; 19 Tömörkény L, Célszerű szegény emberek 109. 20 Melich J., Átokháza. MNy. 1933, 89. 21 Tömörkény I., Gerendás szobákból 213. 10* 147