Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Alsóittebe 1. Ittebe. Aracs 1. Vrányova. Béb 1. Óbéba. Békéssámson 1. Sámson. Bikács 1. Beodra. Biodra 1. Beodra. Borosta 1. Kelebia. Csanádapáca 1. Apáca. Csákóvá 1. Csák. Csengéié 1. Csöngőié. Dohányoskígyós 1. Újkígyós. Egyházaskér 1. Verbica. Eresztő 1. Zsana. Feketetó 1. Cernabara. Felsőmuzslya 1. Muzslya. Felsőterézhalom 1. Illancs. Hodics 1. Jázova. Kanizsamonostor 1. Monostor. Kéleshalom 1. Illancs. Keresztúrpuszta 1. Körösztös. Kiskunhalas 1. Halas Kiskundorozsma 1. Dorozsma Kiskunmajsa 1. Majsa. Körösztös 1. Keresztes. Le'uás 1. Dombegyház. Újkanizsa 1. Livius mezeje 1. Dombegyház. Lőrincfalva 1. Terján. Magyarittebe 1. Ittebe. Magyarmajdán 1. Majdan Magyarpadé 1. Padé. Magyarszaján 1. Száján. Morminc 1. Zichyfalva. Nagy iratos 1. Kisiratos. Négyestelep 1. Kisszállás. Ókígyós 1. Újkígyós. О pusztaszer 1. Sövényháza. Pusztamérges 1. Mérges. Pusztaszer 1. Sövényháza. Szabadkígyós 1. Újkígyós. Szentgyörgy 1. Bégaszentgyörgy. Szentivánsziget 1. Ószentiván. Szerbkeresztúr 1. Ókeresztúr. Szőllősudvarnok 1. Udvarnok. Temesrékás 1. Rékás. Temesság 1. Ság. Tiszasziget 1. Ószentiván. Torontálújfalu 1. Újfalu. Törzsudvarnok 1. Udvarnok. Vitéztelep 1. Kisszállás. Újhely 1. Sasülés. Törökkanizsa. A helységek ismertetése AKÁCS egykori kertészközség, ma a bánáti Beodrához tartozó majorság, illetőleg tanyavilág. A név Akacs alakban is járja. Faluként már az Árpád-korban virágzik. Föltétlenül innen származik az 1522. évi tizedjegyzék Jfcáosy-családja. A hódoltság idején sem néptelenedik el. A Tisza több hajdani mellékága között feküdt, a nép a szigeteken pákászéletet folytatott. A török adószedő évente egyszer csónakon kereste föl. A falucskát vad függetlenségi hajlandóságai, szegénylegényei miatt a környék népe tréfásan Akács vármegye néven emlegette. A hatóság ezt nem tűrhette, és a közbiztonság érdekében lakóit a XVIII. század első felében Beodrára telepítette át.

1 Karácsonyi Bogdán földesúr 1816/17-ben szegedi szerződéses dohánykertészekkel népesítette be Akácsot, amely 1891-ben föloszlott. A mintegy 450 lelket számláló lakosság házait szétszedve Felsőmuzslya kincstári pusztára költözött át, és ott kezdett sok más szegedi eredetű sorstársával új életet. Akács régi határrészei : Puszta, Óbege, Pásztorház, Baromkút, Delecsér? Dömötör Ákos Berze Nagy János hagyatékában Kálmány Lajosnak egy kallódó, Akácson följegyzett kéziratára bukkant,

3 amelynek szövegét bizonyára valami vofélyes ember ajkáról jegyezte le, föltétlenül még a falu szétverése előtt. 1 Szentkláray /., Plébániák 348. 2 BorCsan. II. 9. 3 Dömötör Á., Csúfolódó vers Kálmány Lajos gyűjtéséből. MFMÉ 1972-73/1 185. 141