A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága

tyúkot. Kérdezte Péter, hogy micsoda az. Tyúk —- válaszolta Krisztus. Azt monta Szent Péter: jó volna fölvinni. Föl is vitte, elültette, kikötötte a csirkéket. Krisztus Urunk meg eleresztette kaparni. Azóta mindig ott is legel az égen a Csirkéstyúk. Szőregi hagyomány szerint amilyen napon mondjuk hétfőn legelőször meglátjuk ősszel a Fiastyúkot, akkor mindig ezen a napon vessünk és ültessünk az egész következő esztendőben. Öreg dóci dohánykertészek úgy tartották, hogy a dohány akkor növekszik igazán, amikor már fönnjár a Fiastyúk, vagyis látni az égen, mintegy júliustól kezdve. A fennhéjázó, öntelt ember azt hiszi magáról, hogy ű ültette a Fiastyúkot.

43 A Sántakúdús a Nyilasban látható szekér alakú öt csillag rúdcsillaga, a többi négy csillag pedig a Sántakoldús taligája. Népünk hagyománya szerint a Sántakoldus valamikor boldogan élt feleségével, a Szépasszony, vagyis a Skorpió csillaggal, de ez hűtlen lett hozzá. Sajnálja a feleségét, megy utána, de minden sietése hasztalan. Taligáját nem akarja elhagyni, mindig maga után húzza, viszont a Szépasszonynak nincs terhe. A Tévelygő juhász az „Atair ,a Aquilae". Más neve Cigány. Szőregi hagyomány szerint a Juhász elaludt, az Erdőben, miközben nyája odább állt. Amikor fölébredt, a Birkákat nem látta. Szaladt az Országút felé. Szent Péterrel is találkozik, aki szintén az Országútra küldi. A Juhász szüntelen a Birkák nyomában van, de nem tudja őket utóiérni, mert az Országút elhajlásánál a Birkák port is vernek. A Birka az Aquila-csillagcsoport egyik részlete. A Paradicsomkert a Korona-csillagkép. A kör két egymástól legtávolabb eső csillaga a Paradicsomkert kapuja. Többi csillagait népünk fának tekinti, amelynek rezgését is vélik olykor hallani. Azt is mondják, hogy a Paradicsom eredetileg nem az égen volt, hanem a földön, és a bűn elkövetése után jutott csak oda. Más szőregi neve Mária kertje, Apostolok csillagja: a kör csillagai az apostolok, a középső csillag pedig Jézus. Kissé másként Krisztus Urunk asztala: ez a csillag arra emlékeztet, amikor Jézus a tanítványait megvendégelte, olyan szép koszorúban vannak. Ott látszik a tizenkét csillag, az a tizenkét tanítvány. A tizenharmadik pedig Jézus. A csillagot Felsőtanyán, Magyarszentmártonban, Újkígyóson Rúzsáskert néven emlegetik. A Koszorúcsillag hét csillagból áll. Kálmány nem határozza meg, de följegyzi róla a következő szőregi mondát: amikor Szűz Máriát József eljegyezte, akkor koszorúzták meg vele. Azért hívják Koszorúcsillagnak. A Kisköröszt csillagkép más nevei a már említett Háló, továbbá Magyarszentmártonban Gömbölyítő csillag, Szőregen Fúrúcsillag, Fúrú. Az Esthajnali csillag, Esthajnalcsillag, Hajnalcsillag a Venus-csillagkép. Csaplár Benedek ennek és más nagyon ragyogó csillagoknak Mönyecskeszömü csillag nevét is hallotta. „A régi időjövendölésekhez tartozik az — írja

44 Tömörkény—, hogy hideg lesz másnap, ha előtte való este nagyon fényesek a csillagok. Fényük ilyenkor csillog, reszket, játszik. Olyan, mintha pajkosan kacsintana, hasonlítván ebben a menyecskeszemhez." Nyilván azonos vele az ószentiváni Ökörkereső, felsőtanyai Ökörlegeltető is. Ha este eleresztik az ökröket legelni, — mesélték az ószentivániak Kálmánynak — amikor az Ökörkereső feljön, akkorra mögfekszik a marha, mert már jóllakott. 43 Dugonics A., Példabeszédek és jeles mondások. II. Szeged 1820, 62. 44 Tömörkény I., A Szent Mihály a jégben. Budapest 1957, 301. 87