A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága
— írja 21 Tömörkény — ez a rendes ,megszokott kifejezése. Van benne valami igazság. Mikor ez az olykor kedves, olykor rettenetes égi szörnyeteg szinte rámered szörnyű forróságaival a világra." Ilyenkor népünk Tarhonyaszárítócsillag néven is emlegeti: a frissen készült tarhonya gyorsan szárad a forró sugárzásánál. A személyként tisztelt Hold népünk ajkán Hód archaikus hiedelemvilágát Kálmány örökítette meg. 22 Néhány adattal nekünk is sikerült még kiegészítenünk. A Holdnak van udvara, azaz karikája és szarva. A holdudvar lehet kisebb, nagyobb. Ha kicsiny, akkor eső nem várható. A nagy udvar szelet jelez. Ha a szarva lefelé áll, eső lesz. A régi pákászok szerint 23 amikor „kótyagselymöt hány a holdvilág," vagyis rózsás ködök imbolyognak a csillagos éjszakában, akkor szép, meleg napok következnek. Találós kérdés : hány font a Hold? Csak egy, mert négy negyedből, fertályból áll. A Hold előtt is csillag jár, amelynek a szőregiek szerint Hadvezető a neve. A Hold foltjairól Kálmány jegyezte föl azt a szőregi hagyományt, hogy visszaesőit, és a nép úgy találta, hogy öreg ember térdepel benne. Amikor meg a Maros partjára esett a Hold, egy nagy, fehér szakállú ember — mintha imádkozott volna — térdepelve tartotta. Amikor aztán fölemelkedett, az öreg is eltűnt a szőregiek szeme elől. Klárafalviak szerint két cigánygyerök osztozkodik a Holdban. Meg is látszik, amint kapdosnak. Jó idéznünk azt a szőregi szerb hagyományt is, amelyet szintén Kálmány Lajos örökített meg. Eszerint a Holdban Kain és Ábel látható. Káint, mert testvérét agyonütötte, az Isten megátkozta, de azokat is, akik példáját követik. Hogy a testvérgyilkosság elő ne forduljon ,intő például a Holdba tette őket. Ábel fekszik, Kain pedig szalad mindenki szeme láttára. 24 A szegedi nagytájon legáltalánosabb hagyomány szerint azonban a Holdban Dávid, meg Cicölle, másként Cic'élla táncol. Több mondánk is magyarázza a Holdba utasukat. Kübekháziak szerint Cicölle meg Dávid azt kérte az Istentől, hogy mindig fiatal maradjon, soha ne öregedjék meg: Cicölle táncolhasson, Dávid meg hegedűlhessen. Az Úristen nem tudta máshová tenni, hogy fiatalságukat megőrizzék, odatette tehát őket a Holdba. így aztán, amikor a Hold mögújul, megújul Cicölle is. Azóta Cicölle csakugyan mindig táncol, Dávid meg hegedül. Meg is látszik, de nem jó belenézni. Megvakul, ha valaki éppen akkor néz bele, amikor a hegedű húrja elpattan. Szőregiek úgy is mesélték, Kálmány Lajosnak, hogy a Holdban Dávid muzsikál, Cicölle meg táncol. Dávid előtt asztal is látszik. Az Úr azt kérdezte Cicellától meg Dávidtól, hogy ami a legkedvesebb, megadja nekik. Cicella azt mondta: táncolni, Dávid meg: muzsikálni. Cicella elfelejtette még azt is kérni, hogy mindig fiatal maradjon. Meg is vénült már, csak a csontjai vannak. Zörögnek. Ezt hallani is, amikor a babiloni toronyban táncol. Cicella elöregedett, nem látott. Mégis fölment az Istenhez, és kérdezte, hogy mekkora a diófa levele. Mondták neki, hogy akkora, mint a tenyere. Hála Istennek, amikor én még láttam, akkora volt, mint egy szakajtó. Amikor pedig akkora lesz, mint a cseresznyefa levele, akkor vége lesz a világnak. 21 Tömörkény L, Száraz meleg. Szegedi Napló 1905, 202. sz. 22 Kálmány L., A Hold dokumentációjából. 23 Lakatos K., A régi szegedi halászok jelképes madarai. Ethn. 1910, 83. 24 Kálmány L., A Hold 16. 6 Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 81
