A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Zolnay László: Szeged-környék néhány művelődéstörténeti emléke 1500 őszétől

A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1974—75/1 SZEGED-KÖRNYÉK NÉHÁNY MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKE 1500 ŐSZÉRŐL ZOLNAY LÁSZLÓ (Budapest, Budapesti Történeti Múzeum) Jagelló Zsigmond herceg, II. Ulászló magyar és cseh király öccse 1500 és 1505 között hosszabb időt töltött Magyarországon. Testvérei közül — úgy látszott — csak neki nem jut trón vagy érseki szék. így aztán fivérei apanázsaiból Budán „lengyelkedett". Végre 1506-ban, két — a lengyel trónon ülő — bátyjának halála után, a lengyelek őt választották királyukká. És Zsigmond — a lengyelek Öreg Zsigmondja — 1548-ig uralkodva, nemzetének egyik nagy királya lett. Sok magyar főurat fogadott barátságába. Itt töltött évei alatt elesettjeinket, szegényeinket buzgón támogatta. Első felesége magyar nő volt, Szapolyai Borbála. Leánya pedig, a Sforza Bonától született Jagelló Izabella, János királynak felesége, a magyar Izabella királyné volt... Zsigmond herceg kicsiny udvartartásának fiatal tagjairól és róla azt írja 1502ben Pierre Choque, Bretagnei Anna francia királynő fegyvernöke [aki II. Ulászlónak Anne de Foix francia hercegkisasszonnyal tartott menyegzőjén ismeri meg őket] : ,,a legkedvesebb emberek s a legjobb táncosok, akiket valaha is hátán hordott a föld..."

1 Nos, a Magyarországon éldegélő fiatal herceg bennünket ezúttal annyiban érdekel: udvarmesterével, Szydlowieczki Kristóffal, Lengyelország későbbi kancellárjával szerény jövedelmeiről, kiadásairól — fillérről fillérre — terjedő számadást vezettetett. (S amíg annyi tízezer középkori iratunkat a törökkori seregjárások megsemmisítették, Zsigmond herceg számadáskönyvei, szerencsénkre, Krakkóban megmaradtak.) Mivel pedig Zsigmond herceg 1500 év őszén — bátyjának, II. Ulászlónak kísérőjeként — részt vesz a király török elleni portyának szánt délvidéki körutazásán, eljut Szegedre s annak környékére is. Számadáskönyveinek néhány adata Szeged-vidék akkori művelődési képét tükrözi. Zsigmond herceg és kísérete a Délvidékre induló II. Ulászló korteziájaként, hosszas előkészületek, fegyvervételek és más vásárlások után, 1500. október 8-án hagyja el Buda városát. Nagytétény után Dunaföldvár (okt. 10.), Paks (okt. 11.), Tolna (okt. 13.), a Bátaszék közelében állt — sa török világban eltűnt — Kesztölc (okt. 15.), Bátmonostor (okt. 17.) érintésével október 23-án érkeznek Bácsra. November 16-ig időzik itt a király, a királyi sereg s velük Zsigmond herceg. Ekkor II. Ulászló király — a tél közeledtére való hivatkozással — lefújja, s a következő év tavaszára halasztja a török elleni hadjáratot. A sereg szétoszlik, a király és Zsigmond herceg is — udvarostól — Buda felé cihelődik. Csantavér

2 (november 19/20.) után november 21-én érkeznek Szegedre. — De álljunk meg egy napra ezen a csantavéri Erzsébet-napon ! Jellemző : miképpen veri agyon a mulandó időt a két királyi testvér. 1 Zolnay L., Data of the Musical Life of Buda in the Late Middle Ages. Studia Musicologica Tomus IX. fasc. 1—2. Budapest, 1967. 99. 2 Szilágyi—Baráti, A magyar nemzet története IV. kötet Budapest 1896. 370. 5