A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Tóth Ferenc: A makói rév és híd

3. táblázat A csanádi komp engedélyezett terhelése 1. Rendes vízállásnál (0 fölött 2,3 méterig) és időben egy átkelés alkalmával: 4 szekér egyenként 600 kg teherrel a fenti szekérhez tartozó 8 ló egyenként a fenti szekérhez tartozó 4 kocsis egyenként a 4 szekér súlya egyenként a komp személyzete 3 tag tehát egy átkelés összes súlya vagy 5 üres szekér egyenként a fenti szekérhez tartozó 10 ló egyenként a fenti szekérhez tartozó 5 kocsis egyenként 16 utas egyenként a komphoz tartozó személyzet 3 tag egyenként tehát az átkelés összes súlya vagy 92 utas egyenként a komp személyzete 3 tag egyenként tehát az átkelés összes súlya vagy 16 ló egyenként 8 kocsis egyenként a komp személyzete 3 tag egyenként tehát az átkelés összes súlya 2. Rendes vízállásnál (0 fölött 2,3 méterig), de erős szél alkalmával: 3. Nagy víz (0 fölött 2,3 métertől 4,74 méterig) és rendes időben: 4. Nagy víz (0 fölött 2,3 métertől 4,74 méterig) és erős szél alkalmával CsmL Csanád vármegye alispánjának iratai 1887. 5460. A tápéi komp A makóiak a Maros-híd megépítése előtt Szegedet az Ószegedi úton a tápéi komp igénybevételével közelíthették meg. így a nagy múltú szegedi révet nem vették igénybe. A legrégibb szegedi átkelőhely — a palánki rév — a mai híd közelében volt. Ezt hosszú időn át a török is használta. A török uralom kezdetén forgalma nagyban visszaesett. 1550-ben 487, 1555-ben 2237 akcse bevételt jelentett a török kincstárnak, az alkalmazottak fizetése viszont 5400 akcsera rúgott.

43 1724-ben az évi jövedelme 1010 forint volt, ötszöröse a tápéinak. 1732-től Felsővároson is keletkezet egy átkelő, de itt csak kis komp közlekedett.

44 A török elnyomatást követően épült hajóhíd közel kétszáz éven át, 1883-ig volt használatban. Ekkor készültel Feketeházy János tervezésében és Eiffel párizsi vállalata kivitelezésében a közúti acélhíd, melynek meder feletti részét 1944 őszén robbantották fel. 1857-ben indult meg az építése a nyolc nyílású szegedi vasúti hídnak, melynek tervezője Cezanne francia mérnök, kivitelezője pedig M. M. Ernest Gouin francia vállalat. 45 A híd statikai vizsgálatát vállalta doktori értekezése tárgyául Kossalka János későbbi műegyetemi tanár.

46 Szintén 1944. októberében robbantották fel. A tápéi kompnak hosszú időn át Szeged volt a fenntartója. A Tisza szabályozása után a tápéi rét birtoklását Szeged kapta meg és ennek fejében vállalta a tápéi 43 Reizner /., Szeged története. III. Szeged 1900. I. 482. 1. 44 i. m. 123. 1. 45 GállL, Régi magyar hidak. Budapest. 1970. 87—89.1. 46 Révész A. I.—Vargha V. (szerk.): Magyar műszaki alkotók. Bp. 1964. 170. Mihailich Gy., A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története. Bp. 1960. 69.1. 399 kg 3192 kg 77 kg 308 kg 314 kg 1256 kg 77 kg 231 kg 7387 kg 314 kg 1570 kg 399 kg 3990 kg 77 kg 385 kg 77 kg 1232 kg 77 kg 231 kg 7408 kg 77 kg 7084 kg 77 kg 231 kg 7315 kg 399 kg 6384 kg 77 kg 616 kg 77 kg 231 kg 7231 kg 5929-5987 kg 4928-4987 kg 3696-3798 kg 38