A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Tóth Ferenc: A makói rév és híd

A komp méretei: hossza 15,00 m, szélessége a középen 6,80 m, végeken 5,60 m, vízből kiálló magassága a középen üresen 48 cm, a végeken üresen 40 cm, a végeken megterhelt állapotban 30 cm, besüppedés a megterhelésnél 10 cm. Horképessége 9,3 tonna. A kompon elfér 100 ember vagy 50 darab kisebb lábasjószág vagy 40 darab közép lábasjószág vagy 30 darab nagy lábasjószág vagy 6 üres kocsi a vonóállatokkal vagy 6 terhelt kocsi a vonóállatokkal A komphajónak megengedhető maximális bemerülését mindkét oldalon fehér vonal jelezze.

30 Kisebb forgalom esetén komp helyett dereglyét indítottak, 20-30 személy befogadására ez is elegendő volt. Kezelését Vigh István révész látta el. A tárnoki rév 1920-ig működött. A lúdvári átkelőhely A makói kertészek 1879- tői Bánátba is átmentek hagymát termelni, ugyanis a friss erdőirtású földön kitűnő minőségű hagyma termett. A bánáti földbirtokosokkal a haszonbérleti szerződést maguk a hagymakertészek (Bódi Ferenc, Szőnyi Ferenc, Gera János) kötöttek. A makói hídon vagy a tárnoki kompon csak kerülővel érték el a bérelt földet. Székely Mihály makói révész a lúdvári erdő felett előbb engedély nélkül szállította át az érdekelteket.

31 1903-ban 260 hold földet béreltek Ladányban Nagy Lajos és Rónay Ernő birtokából. A folyamfelvigyázó gyakori zaklatása miatt ekkor Bódi Ferenc hatósági hozzájárulást kért a ladikon történő rendszeres átkelésre. A csanádi rév A makói lakosok rendszeresen igénybe vették a közeli réveket, a teljesebb kép érdekében ezekről is szólunk. A Maros legfontosabb átkelőhelye Csanádnál volt. Már a Gellért legenda említést tesz róla. Amikor Gellért püspök tetemével Csanádhoz értek „a hajót egy egész tömeg sem tudta elindítani, s ahogy evezőiket eldobták kezükből, a hajó oly gyorsan szelte át a vizet, ahogy emberi mesterséggel sohasem mehetett volna át rajta."

32 A révet Dózsa hadai is igénybe vették, 1552-től a török kincstár hasznosította. A felszabadító harcoktól megszűnéséig, 1894-ig kamarai tulajdonban állt, közvvetlen felügyeletet a pécskai uradalom gyakorolt felette. A 19. század folyamán sok gondot okozott a révhez vezető út hídjainak karbantartása. A javításhoz szükséges faanyagot a pécskai uradalom erdeiből kellett volna biztosítani, végül is a megye magazinjából fedezték.

33 1817-ben bonyodalmat okozott, hogy Rémolt Jakab hajója elszakította a révkötelet.

34 A kötelet díjtalanul votlak kötelesek leengedni, ilyenkor néhány hajót és tutajt összevártak. A hajók átbocsátásakor előfordult , hogy borravalót is kaptak 30 U. o. 31 U. o. 32 i. m. 31. 1. 33 CsmL Csanádmegyei közgy. jkz. 1814. 231, 338, 1815. 1272. 34 CsmL Csanádmegyei közgy. jzk. 1817. 562. 3* 35