A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története

Tudjuk, hogy a XV. század közepén IV. (Szeri Pósa) István birtokai igazgatására nemesi officiálist, s a birtokok védelmére, a peres ügyek „elintézésére" huszárokat tartott.

142 A nemzetség egyik-másik tagja valószínűen itt is lakott, így Szeri Pósa 1318-ban a monostorban fogadta I. Károly királyt, aki itt oklevelet adott ki.

143 A XV. század elején egy kisebb birtokos, Báry-családbeli nemes, László fia György, Szeren lakott.

144 3. A tatárjárás után megerősített nemzetségi monostor szerepe egyrészt kapcsolódik a fentiekhez (a kegyúr itt helyezhette el családját, politikai megbeszéléseket folytatott, vendégeket fogadott stb.), másrészt az itteni bencések — sajnos teljesen ismeretlen — gazdasági tevékenységével

145 járult hozzá a település fejlődéséhez. Számos példa igazolja ugyanis, hogy a bencés monostoroknak (Földvár, Kapornak, Pécsvárad, Szekszárd) is lényeges szerep jutott a mezővárosi fejlődésben azáltal, hogy többnyire maguk is uradalmi központok voltak, s gyakran hiteleshelyi funkciókat is elláttak.

146 A monostor birtokaiból mindössze egy Cselén levő részt ismerünk, ahol 1266-ban Nana comes udvarháza állt.

147 4. A település mindvégig földesúri joghatóság alatt volt.

148 A XV. században a mezőváros fele a Szeri Pósa család tulajdona, de kisebb részeket az Ellesi, s talán Báry család is birtokolt,

149 1389-ben vámszedési,

150 1407-ben vásártartási joggal

151 rendelkezett, mely utóbbi a helyi munkamegosztás fejlettségét (bizonyos kézművesréteg meglétét), azaz a mezővárosi fejlődés egyik állomását jelenti. 5. A települést négy oklevél említi „oppidum"-ként 1467,

152 1471, 1472 és 1475-ben (az 1471 és 1472-es oklevelek az 1475-ös átiratban maradtak fenn és a királyi kancelláriában készültek!),

153 de oppidumként szerepel az 1500-ban itt átutazott Zsigmond lengyel herceg számadáskönyvében,

154 s Kemálpasazáde 1526-os leírásában is a jelentősebb városok között találjuk.

155 6. 1500-ban Szeren iskola is működött (item feria Ill-a in vigilia Sancte Katharine recordantibus, qui pervenerant ad dominum principem, dedi per manus Mazurek).

156 Mivel nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális tevékenység is hozzájárult a falusi lakosság átrétegződéséhez, (a mezővárosokban inkább volt iskola — s 142 Karácsonyi, 74. 143 Györffy Gy., Geogr. hist. 904. 144 Karácsonyi, 57. 145 Talán erre utal a közelben levő „Barátok fokja" elnevezés (Inczefi G., i. m. 90). 146 Fügedi E., i. m. (Századok) 91. 147 V. ö. ,103. jegyzet. Nem fogadható el Zsilinszky M. adata (Csongrád megye története, Bp 1897. I. 53, 122, 125), mely szerint a kolostorhoz kórház is tartozott, mivel az 1256-os oklevélből (F., IV/2. 377) egyértelműnek látszik, hogy Duna menti helyről van szó („Hoc adiecto, quod domui hospitali terram unius aratri sufficientem, et unum locum molendini supra Danubium possit donare in vita sua, ..."), természetesen az „ecclesia de Zer" 1233-as említése sem a plébániatemplomra, hanem a monostorra vonatkozik. (Vö.: 126. jegyzet). 148 Az 1266-os oklevél Nana birtokai között nem említi Szert, ezért valószínűnek tartjuk, hogy a település ekkor még a monostor tulajdona lehetett. 149 Pesty F., Krassó vármegye története. Bp. 1882. 428.: közli Mátyás 1471-es oklevelét ("... ac medietates oppidj Zeer..."); 1467: Hornyik J., i. m. 115; 1418: Karácsonyi, 57. 150 ZsO. I. 120. 151 U. o., H/2. 74—75. 152 Karácsonyi, 74; Csánky D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Bp., 1890. 678; 153 Pesty F., i. m. 428, 430, 432, 435. 154 Divéky A., Zsigmond lengyel herceg budai számadásai (1500—1502., 1505.) Magyar történelmi Tár XXVI (1914) 76. Az adatra Zolnay László hívta fel figyelmünket. 155 Kemálpasazáde: Mohács-náme. Kiadja: Túri J., Török történetírók. 1. Bp., 1893. 270. 156 Divéky A., i. m. 76. További megerősítő adat kellene annak eldöntésére, hogy az idézet valóban egy iskola, vagy csupán a plébánia rekordálóira vonatkozik. 24* 371