A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története

helyéül szolgált,

77 s megléte jelezte, hogy kegyúri plébániatemplomról van szó, míg hiányából arra lehet következtetni, hogy az építtető maga a falu volt.

78 Kovács Béla hívta fel a figyelmet arra, hogy a nyugati karzatok között funkció szerinti különbségek vannak. Míg a nemzetségi monostorok esetében ezek a kegyurak magánkápolnái és díszhelyei voltak, a kisebb falusi templomokban csupán térnövelő hely vagy orgonakarzat funkcióját töltötték be, mivel néhány esetben jól kimutatható, hogy karzat nélküli templomban is megvolt a kegyúr fenntartott helye.

79 ADATOK SZER KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ

80 A település az egykori Szeged-budai út — a középkorban sáregyházi útnak nevezett szakasza

81 — mellett, közvetlenül a szabályozás előtti Tisza-ártér magaspartja mentén helyezkedett el. A honfoglalást közvetlenül megelőző korszak környékbeli lakosságáról nem sokat tudunk, csupán a később felbukkanó szláv eredetű földrajzi nevek (Csajtó, Osztra, Csongrád, Lándor- (Nándor) tó stb.) utalnak talán a dunai-bolgár birodalom fennhatósága alatt itt élt helybeliekre.

82 A középkori Szer helyén alakult település élete a honfoglalás korában indult, a monostor romjaitól alig 400 méternyire keletre feltárt X. századi temetkezések jól keltezik e település kezdetét.

83 Erre az időszakra utal maga az elnevezés is, hiszen a „sor, rend, rész, mód" alapjelentésű —• finnugor eredetű szer szavunk a honfoglalás korában a is „nemzetség, a kiterjedt család településé"-t jelentette a rajta lévő hajlékokkal együtt.

84 Anonymus a helyet — melyet pontosan körül is írt — kiemelkedő honfoglaláskori esemény színtereként említette, s a név eredetét is ebből vezette le : a bolgárok fölött aratott alpári győzelem után „...Árpád vezér meg vitézei innen tovább vonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényeit meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg fő embereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér a vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának."

85 Györffy György lehetségesnek tartja, hogy a történet eredete — egy Anonymus 77 Entz G. i. m. (1959) 131., A magyarországi művészeti története (Szerk. : Fülep L.,) Bp., 1964. 111—113. 78 A magyarországi művészet története. Bp., 1964. 113. 79 Kovács В., i. m., 57—60. 80 E feldolgozásban természetesen nem szerepelnek a monostor 1970—75 közötti ásatásából származó eredmények. Néhány adatot, melyre elsősorban a plébániatemplom, illetve a település történetéhez elengedhetetlenül szükséges volt felhasználni, az ásatás vezetője, Trogmayer Ottó szíves hozzájárulásával említek. 81 Zsigmondkori oklevéltár. Összeállította Mályusz Elemér. I. Bp., 1951. (A továbbiakban: ZS. O.) 120. 82 Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1963 (A továbbiakban: Győrffy Gy., Geogr. hist.) 882. 83 Horváth F., Ópusztaszer — Kiszner tanya. Rég. Füz. I. (Ser. I. No. 27.) 1974. 117. 84 Nyíri A., A had és a szer. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. 1956. Nyelv és Irodalom II. 128—129. 88 Győrffy Gy. (szerk.), A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp., 1958. 123—124. (A továbbiakban: Győrffy Gy., A magyarok elődeiről). 363