A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története

A feltárt területen szórványként előkerült sírleletek 1. I .Ulászló (1440—1444) CNH. II. 143 A. pénze (I. t. 9). 2. Bronz szíjvég két háromszög alakú lemezből — sarkain rézszegeccsel illesztve (H=4,5 cm, Sz= 1,5 ill. 0,7 cm; II. t. 41). Faragványok és idomtéglák: 1. Oszlopfő töredéke (l/a rábontás; 12,3

X 14,2 cm; holocén korú, homokos, édesvízi mészkő, édesvízi és időszakos csigákat tartalmaz, felületén a limonit okozta rozsdás színeződés, III. t. 5, — 13. ábra 2. 2. Palmettadíszes fülkebéllet töredéke (IV/a gödör; 16,7X 13,3 cm; tömött szövetű oolitos szarmata korú mészkő) (III. t. 16). 3. Levéldíszes fejezet töredéke (szórvány, 12x 10,5 cm; szarmata korú mészkő; III. t. 9). 4. Levéldíszes töredék (IV. szelvény; 16,5

X 12,5 cm; szarmata korú mészkő; III. t. 8). 5. Ikerablakhoz tartozó vállkő volutás díszítéssel (IV. szelvény; 53x20 cm; szarmata korú mészkő III. t. 1—3, — 13. ábra 3). 6. Volutás díszítésű töredék (IV/a gödör, 20X15,5 cm; szarmata korú mészkő; III. t. 11). 7. Volutás díszítésű töredék (IV/a gödör; 15X10,5 cm; szarmata korú mészkő; III. t. 4). 8. Fülkebéllet-töredék (IV/a gödör; 40X31X23 cm; szarmata korú mészkő; 111. t. 7, 10.) 9. Idomtéglák (13. ábra 4, 5). 14. A faragványok és idomtéglák metszetei. Nagy számban találtunk freskótöredékeket, melyek nagyrészén fehér és sárga alapfestés fordult elő. Néhány töredéket vörös és barna sáv, egyetlen esetben bekarcolt minta díszít, építési peiródushoz kötésükre nem nyílott lehetőség. A freskó és márványtöredékekhez hasonlóan a faragványok sem zárt rétegből kerültek elő, jellegük alapján azonban a XIII. század elejére datálhatok — elsősorban a 8. sz. béllettöredék és a hozzá tartozó volutás díszítésű faragványok alapján.'

22 Az utóbbi díszítőelem ugyan nem a románkori ornamentika jellemzője, alkalmazásával azonban gyakran találkozunk (Kisbény,

23 Kisdisznód,

24 Felsőőrs,

25 Esztergom,

26 stb.). 22 A IV/a gödör — melyben a faragványok egyrésze előkerült — csak a szűzföld jelentkezése határától volt észlelhető, így az 58. sírral való viszonyát nem lehetett eldönteni. A faragványok jellege Marosi Ernő véleménye szerint egyértelműen a XIII. század elejére mutat. 23 Szabó L., Az Árpádkori magyar építőművészet. Bp., 1913. 193. ábra. 24 U. o., 272. ábra. Dercsényi D., Románkori építészek Magyarországon. Bp. 1972. 96—98. kép. Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. CX1V. t. 358