A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története

gödrét 9 esetben lehetett megállapítani, melyek téglalap alakú, szögletes vagy lekerekített sarkúak voltak. A sírok mélysége — 27 és —186 cm között váltakozott. Melléklet 6 temetkezés mellől került elő, a pénzmellékleteket leszámítva datáló értékük azonban csak a 38 és 42-es sírból származó pártaöv-vereteknek és a 28-as sírból előkerült ruhakapocsnak van. A 38.sz. és 42. sz. sírokból előkerült öveket a csatkeretek és a kettős liliom alakú veretek alapján a XIV-XV. századi kunok emlékanyagába kell sorolni. A csatkeretek e tipusa ugyanis meglehetősen ritka, az itt előforduló darabok legjobb szerkezeti és formai analógiái mindig kun előkelők sírjaiból kerültek elő, s legközelebbi megfelelői a tirnovoi és a Szent-Erzsébet-öv csatjai.

16 Mivel az övdíszek analógiái egyszerűbb kivitelben főként kun szállásterületen fordulnak elő (XIII-XVI sz.)

17

, valamint a kettős-liliom alakú veretek pontos analóg párjai

18

, s az a körülmény, hogy a középkori Szer a kun puszták keleti határán fekszik, arra mutatnak,hogy a vizsgált sírokban jómódú, keresztény hitre tért kunokat temettek el. A 42. sz. sírból származó liliomos díszítésű ezüst pecsétgyűrű is a fenti időszakot felöli.

19 így a két sír leleteinek korát a XIV. század vége és a XV. századon belül nehéz pontosítani. Ugyanezt az időszakot, vagy a XVI. század elejét jelöli a 28. sír öntött, áttört, gótikus ruhakapocs-párja is.

20 Mivel mindkét szóban forgó sír bolygatott, hiányos volt, a veretek elhelyezkedését, sorrendjét, s az öv szerkezetét nem lehetett megbízhatóan rekonstruálni. A meglehetősen jó állapotban fennmaradt textilmaradványok vizsgálata alapján azonban biztosra vehető, hogy mindkét esetben textilövről van szó. A 38. sz. sír esetében az öv anyaga lenvászon, széiesssége 2 cm, a 42 sz. sírnál 1 cm széles selyem szalag volt. Mindkét öv textilrésze szokatlan előállítási módszerrel, a hazai viszonylatban elsőízben megfigyelt, ún. táblácskás szalagszövéssel készült.

21 Feltehető, hogy a textília csupán egy bőröv borításául szolgált, azonban ez ellene szól a 38. sz. sírból származó csattest lemezei közti egészen kis hézagot teljesen kitöltő szövetcsík, s hogy bőrmaradvány egyik sírban sem került elő. Az előkerült leletanyag tehát a XIII. század vége és a XVI. század eleje közötti időszakból, azaz a gótikus templom korából származik. A legkorábbi templomhoz tartozó sírokban nem volt melléklet, így csak néhány esetben lehetett biztosan az első templomhoz tartozó temetkezéseket elkülöníteni (12, 13, 14. sírok). 16 Tóth, Z., La boucle de Kígyóspuszta .Arch. Ért. 1943. 174—184. és XXXII. t. 1., Éri /., Adatok a kígyóspusztai csat értékeléséhez. Fol. Arch. 8 (1956) 149, 151. és 38. kép., Pálóczi-Horváth A., A csólyosi kun sírlelet. Fol. Arch. XX (1969) 115., 5. ábra 1., U. a., A felsőszentkirályi kun sírlelet. Cumania 1 (1972) 177—202. (bőséges analógiákat közöl, köztük az idézett Szent-Erzsébet öv és a tirnovoi öv csatjait), 4—5. kép, 13. kép 1—2., 14. kép 1. 17 Foltiny I.—Korek J., A csecstói középkori templom és temetők. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve. I. (Szeged 1946) 164—165., 1. ábra.; Bárányné Oberschall M., A salgótarjáni, orgondaszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. (Bp. 1942) 4., 1.1. 2. 18 Pálóczi-Horváth A., i. m. (1972), 8—9. kép., 13. kép 3—4., 14. kép 4—6., 15. kép 4. 19 Szabó K., i. m., 151. kép (36. sír) és 274—295; Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei (Leszih Andor ásatásai). Összeállította Éri I. és Bálint A., Rég. Füz. II/6. (1959) XI. t. 9.; Ötömös. Móra F. ásatása 1905. A SZMFM 1883—1906-os leltárkönyve 240., LII. sír 46. sz. gyűrű, u. ebben a sírban a 47. sz. alatt Nagy Lajos pénze. 20 Olasz E., Középkori leletek Békéssámsonon. SzKMÉ. 1955. 19. kép. 26; Bálint A., MFMÉ. 1956. X. 15., 17. és 83.; Kovács В., Nagytálya középkori templomának feltárása. EMÉ. X (1972,) III. t. 4; 7;8; 12; 13; 15; 18; IV. t. 3; 5; 13; VII. t. 3. és 139. 21 A textilmaradványok vizsgálatát T. Knotik Márta végezte. Vö. :Táblácskás szövésű szalagtöredékek. MFMÉ 1974—75/1. 375. 356