A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története

7. A romok feltárás közben K-ről. 1974. A templom falait az említett sarok kivételével teljesen széthordták. A falak döngölt agyag alapjai azonban viszonylag épen maradtak, így pontosan tisztázni lehetett az építési periódusok alaprajzát és relatív időbeli sorrendjét : /. periódus: román stílusban épült jellegzetes Árpád-kori falusi templom. Tengelye 51 Ék; hossza 11,20 m; szélessége 7,64 m (külső méretek); a hosszanti alapfalak szélessége 1,60 m. A téglalap alaprajzú hajóhoz a Dk-i oldalon enyhén nyújtott félköríves apszis járul (az alapozás szélessége 1,10 m, az apszis belső hossza 2,70 m), mely a diadalív alapozásának pilléres kiugrásával csatlakozik a hajó falaihoz. A nyugati zárófai alapozásából csak l,10x 0,90 méteres szakasz maradt meg. Az alapozás technikája lényegesen eltér a későbbi periódusok alapozásától. A lefelé szűkülő alapárok alját mindenütt fél téglákkal rakták le, erregt rétegben, átlag 20-20 cm vastagságban döngölték az agyagot úgy, hogy az egyes rétegeket a döngölés után bizonyos ideig száradni hagyták (6-8. ábra). Az alapozás mélysége az apszisnál —1,33 m, az északi falnál —1,27 m, a déli falnál —1,30 m, a nyugati fal esetében —1,33 m volt. A románkori padló szintjét a bolygatások miatt nem tudtuk elkülöníteni, a legalsó téglasorokból csak az apszis két szélén és a hosszanti alapfalak tetején maradtak meg in situ — az első templomhoz tartozó — 27-28 x 15-16,5 x 4,5-5 cm méretű téglák. Az épület fedésére utaló nyomokat nem találtunk, csupán feltételezzük, hogy a falak közti kis távolság áthidalására a legegyszerűbb síkmennyezetet alkalmazták. II. periódus: a nyugati homlokfalhoz toldott 4,90 x 4,10 m-es torony 1 m széles alapfalakkal. A torony a falak kiszedési árkaiba visszahullott építőanyag tanúsága alapján tégla és réti mészkő vegyes alkalmazásával épült, az alapozás mélysége —1,59 cm. E homlokzati torony utólagos építését egyrészt az eltérő alapozási mélység, másrészt az eltérő alapozási technika bizonyítja : a nem rétegesen döngölt agyagalap alatt nem volt téglasor. Réti mészkőből faragott kváderek csak az l/F és II/D gödrökből kerültek elő, az utóbbit a gótikus periódushoz tartozó padlószint zárta. E rétegviszonyból két lehetőség vethető fel: az első periódus építéséhez vegyesen használtak fel téglát és réti mészkövet, vagy a részben kváderekből épült torony 347