A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Trogmayer Ottó: A Maros-vidék bronzkorának néhány temetkezési szokásáról

Móra jegyzetei között megtalálható a temetőtérképről készült vázlat is. Sajnos a térképen a tájolás nincs feltüntetve, így csak feltételezhetjük hogy a térképlap jobboldali széle az északi irányt jelöli. A nem mindig teljesen egyértelmű sírleírások alapján megkíséreltük a Móra féle vázlatra rekonstruálni a sírok helyzetét. Móra annak idején sírgödörszerű ovális körvonallal jelölte egy-egy sír helyzetét, ezek tájolása azonban néhány esetben — pl. 68., 82. sír, nem egyezik az ásatási naplójában leírtakkal. A vázlat halvány grafitceruzával készült, helyenként igen nehezen kiolvasható. A rekonstrukciós kísérlet alapján úgy tűnik, hogy ez esetben is a sírok döntő többsége észak-dél, illetve dél-észak tájolású. A halottakat erősen zsugorított helyzetben arccal kelet felé fektették a sírgödörbe. Néhány esetben sírsorok rajzolódnak ki pl. 42., 46., 45., 49., 50. sír, vagy 18., 22., 27., 29-es sír, vagy 63., 62., 61., 60., 59., 56., 54. sz. sír esetében. Ezek a sírsorok megközelítőleg észak-dél irányításúak. A Deszk F jelzésű temető feltárását 1932. szeptember 12. és 19, illetve november 3. és 17. között végezték.

5 Az ásatáson Móra F. csak néhány napot töltött, a sírrajzok túlnyomó többségét Kotormány János készítette. Erről az ásatásról is fennmaradt egy helyszínvázlat, melyen az ásatási felület, valamint a sírok helyzete van feltüntetve, azonban a sírok számozása hiányzik, egyedül a 69-es sír van bejelölve. A kutatóárkos ásatási módszert szem előtt tartva a területet a vázlat alapján megkíséreltük úgy felosztani, hogy az ásatási napok számát, illetve a jegyzet alapján a sírok feltárásának naponkénti megoszlását összevetettük. Feltételezhető volt, hogy a kutatóárkokat északnyugat, délkelet irányban jelölték ki. Kotormány a sírok számozását eltévesztette, az 5-ös és 22. sírról nem készült semilyen feljegyzés, s a térképvázlaton is ennek megfelelően nem 69, hanem csak 67 pontot jelöltek. A sírok számozása természetesen csak közelíthet a valós helyzethez, hiszen nem tudjuk a sírok felszedésének sorrendjét, csak feltételezhetjük, hogy a kutatóárok kiásásának előrehaladtával kerültek a sírok kibontásra. A rekonstruált temetőtérkép a korábbi megfigyeléseket igazolja, a vázak észak-dél—dél-észak tájolásúak, erősen zsugorított helyzetben feküdtek, arccal kelet felé fordítva. Ez esetben is sírsorokat vélünk felfedezni, melyek észak-dél irányúak, ilyen pl. a 63., 66., 68., 69.sz. sírból álló sor, vagy az 55., 61., 65., 67. sz. sír sora. A Marosvidék bronzkori temetői közül a legjobb módszerekkel feltárt együttes Mokrinban került elő.

6 Gyakorlatilag ez az első olyan közlemény, ahol részletesen tájékozódhatunk a csontvázak helyzetéről, valamint a temetőegységen belüli elhelyezkedésükről. Szembetűnő, hogy a csontvázak túlnyomó része gondosan zsugorítva került a sírba, kezek az arc elé vannak hajtva, a térdek erőteljesen felhúzva, s az alszárak visszahajtva. A sírok tájolása az esetek döntő többségében dél-észak, illetve észak-dél, ezt a tájolást a sírgödrök is egyértelműen követik. A temetőtérkép tanúsága szerint ebben az esetben is közelítőleg észak-dél irányú sírsorokat tudunk megfigyelni. E sírsorokra az ásató is felfigyelt és a közleményben utalt e jelenségre. Egyenlőre nem tudjuk eldönteni, hogy a sírsorok valamilyen kisebb társadalmi egységből alakultak-e ki, vagy talán csak esetlegességre gondolhatunk. Amennyiben a tárgyalt együttesek időrendi helyzetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azok a Maros kultúra egész időszakát kitöltik. így a legrégebbi az óbébai temető, ezt követi Mokrin, majd Deszk F és Deszk A együttesei. Az egész időszakon belül egyértelműen kötött, szigorú temetkezési szokásokat találunk. Farkas Gyula antropológiai vi rsgálatai szerint a férfiakat bal oldalukra fektetve, a nőket jobb oldalukra 5 Foltiny, I., A „Deszk—F" bronzkori temető. Szeged, 1942. 6 Giric. M., Mokrin. Beogard 1971. 318