A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Dömötör János: Negyedszázados a Zentai Művésztelep
Acs József: Sebesség a művésztelepre rendszeresen visszajáró „törzsvendég" munkásságának bemutatásával jól érzékeltethető. Elsőként M. Konjovics expresszív műveiről, individuális rajzbeli átírásáról, mozgalmas, eleven faktúrájáról kell szólni. A zentai utcarészlet, az ott élő ember és a táj egyaránt magán viseli művészetének erőteljes egyéni jellemzőit. Acs Józsefrő] már szóltunk, mint kezdeményezőről, szervezőről, most alkotói munkásságát jellemezve, korunk kérdései iránti fogékonyságát kell kiemelnünk. Napjaink egyik égető kérdéséről, a gép és ember kapcsolatáról szól művei jelentős része. Ez a kapcsolat nála mindenek előtt a „gépkocsi és ember"-viszonylatban jelentkezik. Erőteljes színek, dinamikus formák és mozgásélmény e műveinek fő erényei Egészen más Vanyek Tivadar világa, aki halk, lefojtott szürkéivel, pontos rajzosságával a népművészeti tárgyak, a parasztházak és szobabelsők együttérző lírikusa. A természet sajátos formációi adnak ihletet Guelmino Valériának, de a gyökerek, levelek, hajtások kusza, olykor szecessziós szövevénye jelképi értékűvé válik festményein. Az újra leginkább érzékeny Benes József egyként jól hasznosította a pop-art és a lírai absztrakció eszköztárát még konkrét mondanivalója (pl. Tiszapart) szolgálatában is. Zentai utcarészletek egybevetésével is nyomon követhetjük két évtized termésének színességét, gazdagságát. Kumar Stane finom rajzzal, hangulatteremtő erővel teszi egymás mellé vedutáinak házait, fáit, villanyoszlopait. D. Stojanovics-Sip SL parasztbarokk házvégeket finom, mély árnyalatú színekkel, fényes felületekkel teríti síkba és fölöttük, alattuk álomfigurákat lebegtet. M. Kerac viszont lendülettel rajzolja Zenta épületeit és azokkal szervesen összekapcsolva trónoltatja felettük dacos 249