A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Hegyi András: Die Fabrikindustrie von Szeged zur Zeit der Gömbös-Regierung 1932–1936

Ev Fonal Zsák Szövet к i 1 о g r a m m 1933 412 027 38 827 1934 501 131 49 291 1935 205 312 574 360 88 287 1936 200 722 536 859 68 197 Ezekben az esztendőkben tovább szélesült a külföldi export. A gyár 1935-ben az Amerikai Egyesült Államokba és Palesztinába exportált elsősorban, de megtartotta régebbi piacait is. 1936-ban Hollandia, Belgium és Svájc további terjeszkedést jelentettek.

65 Viszonylag kedvezően fejlődtek 1934 és 1936 között a helyi szükségletekre termelő vas- és fémipari kisüzemek, valamint a bőripar vállalatai is. Tovább tartott azonban az építőipar szinte az egész korszakra jellemző válsága. Az 1935-ös szegedi kamarai jelentés kiemelte, hogy a magánépítkezés annyira pang Szegeden, hogy 1936-ra csupán egyetlen jelentősebb építkezésre adtak ki engedélyt. Ennek következtében nem foglalkoztatták kellő mértékben a tégla- és cserépgyártó ipart, valamint az építkezésektől függő többi szakmákat sem.

66 RÖVIDÍTÉSEK AHSz Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Sectio Historica Címtár 1933. Szeged Szabad Királyi Város 1933. évi legújabb teljes cím- és lakjegyzéke. Szeged, 1933. Compass 1936—1937. Nagy „Magyar Compass" 1936—1937. Bp. é. n. Dm. Délmagyarország Kamara jegyz. Szegedi Kereskedelmi- és Iparkamara jegyzőkönyve Kompasz 1934—1935. Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1934—1935. Bp. 1934. Monográfia 1927. Kiss Ferend—Tonelli Sándor—Sz. Szigethy Vilmos: Szeged. Bp. 1927. Népszámlálás 1930. Az 1930. évi népszámlálás III. rész. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat 94. köt. Bp. 1935. Stat. Zsebk. Magyar Statisztikai Zsebkönyv DIE FABRIKINDUSTRIE VON SZEGED ZUR ZEIT DER GÖMBÖS-REGIERUNG 1932—1936. von András Hegyi Für die Industrie von Szeged waren überwiegend die Manufakturbetriebe und Kleingewerbe charakteristisch, obzwar bedeutende Elemente der modernen Fabrikindustrie auch aufzufinden waren. Die führende Rolle darin spielte die Leichtindustrie. In der Produktion der Stadt machte allein 3936-ban jött létre a szőnyegkartell. A megegyezést a Kender-, Juta- és Textilipari Rt. létesítette a Budakalászi Textilművek Klinger Henrik Rt., a Horváth Miksa Szőnyegipari Rt. (Budapest) a Linum-Taussig Sámuel és Fiai Rt., a Magyar Kender-, Len- és Jutaipari Rt., a Pollák Sándor Szőnyeggyár (Tatatóváros) cégekkel. Megállapodtak, hogy az utóbbiak nem gyártanak jutaszőnyeget. Ezt azonban végül is csak két cég vállalta, míg az utóbbi csoport csupán arra tett ígéretet, hogy jutafonalat csak a jutakartellnél szerez be, továbbá megegyezés esetén tarisznya és műszaki szövetet sző. Gátiné, i. m. 16., 20—21. 65 Uo. 36. 66 Kamara jegyz. 1935. 27.; 1936. 35. 226