A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Börcsök Vince: Adatok a pinceépítés, szőlőfeldolgozás és bortárolás hagyományaihoz Szeged környéki homokon

tésére a kád felső végére egy-egy szöget vertek. Erre akasztották rá a zsák szájának egyik szélét. Ennél biztonságosabb volt, amikor a kádár két dongát magasabbra hagyott. Ebben a kisebb méretű taposókádban egy ember dolgozott. A taposózsák is kisebb volt. — A három m átmérőjű és 70 cm magasságú nagyobb taposókádban ketten, hároman is dolgozhattak egyszerre. A taposókádat a pince előterében állították föl.

17 A kád két oldalának alsó részén, közvetlenül a fenék fölött kör alakú nyílást készítettek. Ezen, később az ebbe beleütött csapon folyt ki a must. A taposókádat a csap felé kissé lejtősen helyezték el, hogy a must a nyílás felé terelődjön. A csap alatt ásóval olyan mélyedést alakítottak ki, hogy a kisdézsa vagy a faragott teknő jól elfért benne. A melléje tett deszkára helyezték a favödröt. így nem lett homokos. A vödör mellett cserpák, amivel a mustot merték ki a csapdugó alatti edényből. A munka folyamata viszonylag egyszerű, de hosszadalmas volt. A szőlőt szüretkor kancahordókba öntögették, és bevontatták a pinceszín elé. Innen vödrökkel hosszabbra szabott, ritka szövésű kender vagy lenzsákba, a taposózsákba öntögették. Mesztéláb addig taposták, míg folyt a must belőle. Munka közben összefogodzva ugráltak és kurjongattak. A hangulat és a jó munka érdekében bort is kaptak. 9. Törkő kancahordóba taposása 10. Letapasztott törkőshordók pálinkafőzés céljából Domaszéken a présházban Forráskúton Ha a taposás következtében a zsák laposodott, újra összerázták, és csókaszájúra kötötték.

18 A zsák üresen maradt felső részét megsodorták és csiga módjára föltekerték a tetején. A must csapdugón keresztül a csap alatti dézsába folyt. Innen cserpákkal vödörbe mérték, majd léhón keresztül a hordóba töltötték. 17 Lekiasvili, A., 1958. 24—-25. Grúziában a pásztoréletben használt itatóvályúhoz hasonló edényben mezítláb taposták a szőlőt. A kifolyó vályú végén olyan magasságban volt, hogy a mustot felfogó edényt nem kellett földbe süllyeszteni. — A tanulmányból nem derül ki, hogy a szőlőfeldolgozáson kívül másra is használták volna a taposóvályút. 18 Andrásfalvy В., 1957. 67. Tanulmányában tiprókád elnevezést is használja. A lyukakkal ellátott tiprókád új eljárást sejtet, amellyel vidékünkön nem találkoztunk. — Vincze István, 1960. 71. Taposókád, bornyomókád elnevezést is feljegyezte. — Égető Melinda, 1974. 151. Kunszentmiklósról közli egy gázlókád rajzát. 203