A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
T. Knotik Márta: Dél-alföldi szőtteskendők
kokból áll. Szövése részben vászon és ripszkötésű, részben külön mintázó-vetülék felhasználásával történt. Ebből az 57 cm széles szőttesből szabták le a 74 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a pamutláncokból 6—6 összesodorva, csomóra kötve adja a rojtot. Másik vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1310. 1. ltsz.). 12 13 14 15 21. Pitvaros. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamuttal vegyes kendervászon, melynek egyik vége díszített. Mintája három sorban elhelyezett kék-piros-fehér 30 , fogazott szélű, geometrikus csíkokból áll. Szövése egyrészt vászon és ripszkötésű, másrészt külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből az 58 cm széles szőttesből és egy hasonló minőségű vászonból toldották össze keresztben — kettős ráhajtott varrással — a 82 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a kenderláncokból 6—6 összesodorva, alul csomóra kötve adják a rojtot. Másik vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1311. 1. ltsz.). 22. Csanádalberti. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamutvászon, melynek két vége díszített. Díszítősávja az egyik végén bordó-sárga-fehér 31 , kockás csíkok egymásutánjából áll, másik végén egyetlen fehér-sárga csíkból. Szövése részben vászonkötésű, másrészt külön mintázóvetülék felhasználásával történt. Ebből a 62 cm széles szőttesből szabták le a 66 cm hosszú törülközőt. Díszítettebb végén a pamutláncokból 5—5-öt összesodorva, négyesével összefogva, rácsos rojtot kötöttek. Másik végét szálvonással szegték. (Szegedi Múzeum 52. 1298. 5. ltsz.). 23. Csanádalberti. Az alapszövet lazaszövésű, vékony pamutvászon, melynek kb. fele díszített. Mintája hat sorban elhetyezett, sötétkék-piros, növényi díszű csíkokból áll. Szövése részben vászonkötésű másrészt külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt, mely utóbbi a szőttes fonákoldalán hosszan lebeg. Ebből az 58 cm széles szőttesből szabták le a 84 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a pamutláncokból 5—5-öt lazán megcsavarva, kötötték a többsoros, rácsos rojtot. Másik végén a keskeny hajtást szálvonással összefogva, az alatta levő láncokat szabadonhagyták rojtnak. (Szegedi Múzeum 52. 1298. 3. ltsz.). 24. Endröd. Az alapszövet lazaszövésű, vékony, pamuttal vegyes kendervászon, melynek két vége egyformán díszített. Négyujjnyi széles díszítősávja fehér pamut-bevetésű 32 , mely hófehér alap fogja össze a piros zeg-zug és levél csíkokat. Az egyik sáv közepébe a JAKUS ESZTER nevet 30 A kék vetülék: három alapfonalból cérnázott. 31 A fehér vetülék: cérna,a sárga cérna: három alapfonalból cérnázott. 32 A fehér vetülék: cérna. 175
