A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
T. Knotik Márta: Dél-alföldi szőtteskendők
Szövése részben ripszkötésű, másrészt külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből az 54 cm széles szőttesből szabták le a 85 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a kenderláncokat szabadonhagyták rojtnak. Másik vége szegett. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 50. 185. 1. ltsz.). 11. Hódmezővásárhely. Az alapszövet sűrűszövésű, vastag kendervászon, mely egész hosszában díszített. A fogazott szélű, csillagos csíkok, piros-kék színben kb. húsz centiméterenként váltják egymást. Szövésük külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből az 50 cm széles szőttesből szabták le a 94 cm hosszú törülközőt. Két vége szegett, egyiken két sor szálvonással. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 50. 186. 1. ltsz.). 12. Tótkomlósi tanyák. Az alapszövet lazaszövésű, vastag kendervászon, melynek egyik vége díszített. Díszítősávja vászonkötésű, kék 23 csíkok egymásutánjából áll. Ebből az 54 cm széles szőttesből szabták le a 74 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a kenderláncokból 3—3 összesodorva, alul csomóra kötve adja a rojtot. Másik vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1314. 1. ltsz.). 13. Tótkomlósi tanyák. Az alapszövet sűrűszövésű, vastag kendervászon, melynek két vége díszített. Díszítősávja az egyik végén három sorban elhelyezett, vászonkötésű, piros-kék-sárga-fehér csíkozás, míg a másik végén egyetlen piros-kék csík. Ebből az 55 cm széles szőttesből szabták le a 91 cm hosszú törülközőt. Díszítettebb végén a kenderláncokból 3—3-at összesodorva, aljukat megcsomózva rácsos rojtot kötöttek. Másik vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1314. 5. ltsz.). 14. Tótkomlósi tanyák. Az alapszövet sűrűszövésü, vastag kendervászon, melynek egyik vége díszített. Mintája három sorban elhelyezett, vászonkötésü, kék-piros-sárga-fehér 21 csíkokból áll. Ebből a 65 cm széles szőttesből szabták le a 90 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a kenderláncokból 6—6-ot összesodorva, aljukat megcsomózva rácsos rojtot kötöttek. A törülköző másik vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1314. 4. ltsz.). 15. Csanádalberti. Az alapszövet lazaszövésű, vékony pamutvászon, melynek két vége díszített. Díszítősávja az egyik végén kék-piros-sárga 25 csíkok sűrű egymásutánjából áll, másik végén egyetlen kék csíkból. Szövése részben vászonkötésű, másrészt külön mintázó-vetülék alkalmazásával készült. Ebből a 61 cm széles szőttesből szabták le a 98 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a pamutláncokból 8—8-at összefogva rácsos rojtot kötöttek. Másik végén szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1298. 4. ltsz.) 16. Tótkomlósi tanyák. Az alapszövet közepes sűrűségű, vastag kendervászon, melynek két vége hasonlóan díszített. Díszítősávja piros-kék-fehér, tömör és geometrikus díszú csíkokból áll. Szövése részben vászon és ripszkötésű, másrészt külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből a 63 cm széles szőttesből szabták le a 95 cm hosszú törülközőt. Két végének szegesét két sor szálvonással rögzítették. (Szegedi Múzeum 52. 1313. 1. ltsz.). 17. Békéscsabai tanyák. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony, pamuttal vegyes kendervászon, melynek egyik vége díszített. Díszítősávja piros-fekete-fehér 26 geometrikus csíkokból áll. Szövése részben vászonkötésű, másrészt külön mintázó-vetülék felhasználásával történt. Ebből az 50 cm széles szőttesből szabták le a 85 cm hosszú törülközőt. Két végét szegték. (Szegedi Múzeum 52. 1300. 1. ltsz.). 18. Békéscsabai szállások. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony, pamuttal vegyes kendervászon, melynek két vége egyformán díszített. Díszítősávja piros-barna-fehér 27 , sima és kockás csíkokból áll. Szövése részben vászon és ripszkötésű, másrészt külön mintázó-vetülék felhasználásával történt. Ebből az 55 cm széles szőttesből szabták le az igen hosszú, 160 cm-es törülközőt. Két végéhez szálvonással 2 cm széles vászoncsíkot rögzítettek, majd mindkettőn a pamutláncokat szabadonhagyták rojtnak. (Szegedi Múzeum 52. 1302. 1. ltsz.). 19. Békéscsabai szállások. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamuttal vegyes lenvászon, melynek két vége egyformán díszített. Díszítősávja kék-piros-fehér 28 , sima és oszlopos csíkokból tevődik össze. Szövése részben vászonkötésű, részben külön mintázó-vetülék alkalmazásával készült. Ebből az 51 cm széles szőttesből szabták le a 97 cm hosszú törülközőt. Két vége az előzőével egyező, csak itt a két réteg rojtozott vásznát még gépöltéssel is egymáshoz varrták. (Szegedi Múzeum 52. 1303. 1. ltsz.). 20. Pitvaros. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony, pamuttal vegyes kendervászon, melynek fele díszített. Az alapszövetnek ezt a felét fehér pamut-bevetéssel szőtték, mely hófehér alap fogja össze a díszítést. Mintája lazán elhelyezett, piros-kék-fehér 29 , fogazott szélű, geometrikus csí23 Itt kivételesen egy sötétkék pamutvászonból levágott, kissé megsodort, keskeny csíkot vetettek be. 24 A fehér vetülék: cérna, a sárga cérna: három alapfonalból készült. 25 A sárga cérna: három S irányú alapfonalból Z irányban cérnázott. 26 A fehér, piros és fekete vetülék: cérna, melyekből a két utóbbit kettesével vetették be. 27 Valamennyi vetülék: cérna. 28 A kék, fehér vetülék : cérna, a piros cérna : egy Z és egy S sodratú alapfonalból S irányban cérnázott. 29 A fehér fonalat kettesével vetették be. 174
