A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Juhász Antal: A parasztság tárgyi ellátottsága

Eddig eredetük szerint vizsgáltuk a tanyák tárgyegyütteseit, azt vettük figyelembe, a tárgy honnan származott, mi a története. Fontosnak tartunk azonban olyan kimutatást is, amely a három család valamennyi tárgyát a készítés módja és helye alapján veszi számba.

21 Nehézséget okozott a több alkotórészből lévő tárgyak — pl. a kasza, kapa, vasvilla — besorolása, hiszen a kaszapenge, vagy a kapa feje gyári készítmény, a nyele viszont faragó specialista vagy parasztember munkája. Ilyen esetekben a tárgy funkcióját meghatározó alkotórészt — a kaszánál tehát a pengét — vettük alapul. Más tárgyak nem az alapanyag készítőjének, hanem a két használati tárgy vagy eszköz összeállítójának termékeként kerültek nyilvántartásunkba — tehát a párnahuzat vagy a vászonzacskó eszerint nem gyári termék, hanem annak a készítménye, aki a vászonból megvarrta. parasztember paraszt kézműipari, gyári termék készítette specialista kisipari termék készítette 12 3 4 Nagy Antal 48 84 206 653 Paragi Péter 70 87 151 425 Csányi Antal 89 117 153 270 A táblázat 1. rovatában a saját készítésűeken kívül mindazokat a tárgyakat számbavettük, amelyeket az elődök hagyatékából parasztok készítettek. Voltaképpen így adódik valamelyest történeti hitelű kép az egyes családok önellátásáról. A számok itt sem csapnak be: ugyanazt a tanulságot nyújtják, amit a paraszti rétegeződés és önellátás összefüggéséről fentebb megfogalmaztunk. A 2. rovatban kizárólag iparjogosítvány nélküli specialisták — tanyai barkácsolók, kaskötők, kontár asztalosok, parasztvarrók — munkái szerepelnek. A tanyai iparosmester, pl. kádár készítményeit a 3. rovatban tüntettük föl, de megjegyezzük, hogy ez túlnyomórészben a szegedi iparosok munkáit mutatja ki, melyeket a tanyák lakói hetipiacokon, vásárokon szereztek be. Legnagyobb számú tárgycsoport mindhárom tanyán a gyári termékeké, ami a terepen járó néprajzkutató számára nem meglepetés. Agyári áruk terjedése hosszú ideje tart, így nem csodálható, hogy az 1927-36 között házasuló tanyaiak háztartásában, tárgyi felszerelésében e termékek már nagyobb szerepet töltenek be mint a kézművesség, kisipar, a paraszt specialisták és a parasztemberek saját készítményei. Külön vizsgálatot igényelne, hogy a parasztcsaládok tárgyállományának ilyen fajta szerkezeti változását időben el tudjuk helyezni, ehhez azonban a recens anyag és a visszaemlékezések nem elégségesek. Célirányosnak tartjuk az előző táblázatot százalékos arányban is megadni, mivel ez pontosabban kifejezi az egyes tárgycsoportok szerepét a tanyák tárgyi ellátottságában : parasztember paraszt kézműipari, gyári Termék készítette specialista kisipari termék készítette 12 3 4 gazdatanya 4,8% 8,5% 20,8% 65,8% kisparaszttanya 9,5% 11,8% 20,6% 58% szegényparaszttanya 14,1% 18,6% 24,3% 42,9% 21 Ilyen szempontú csoportosítást készített Fél E. és Hofer T. az Átányon gyűjtött tárgyakról. Vö.: Fél E.—Hofer T. 1964. 16. 164