A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Juhász Antal: A parasztság tárgyi ellátottsága

Szatymaz III. kerület 269. sz. tanya Tulajdonosa Csányi Antal (sz. 1905) és felesége, Szőke Erzsébet (sz. 1900), mindketten Szeged-felsőtanyai szegényparaszt család ivadékai. Csányi Antal a Gajgonya 31. számú tanyán született, ahol apjának 4,5 lánc örökföldje volt. Kilencen voltak testvérek. Szőke Erzsébet apja a szatymazi Adokhegyben volt csősz, tehát földnélküli, hazátlan zsellérember és 1911-ben — hosszú évek után — szerzett 1 holdat a szomszédos dorozsmai határban, Lápastó dűlőben. 1950 előtti tanyaszám: Szatymazi kapitányság 210. Közelebbről: Makraszéken a Neszürjhegyi dűlőben fekszik, Szeged városától közúton 21 km-re, Szatymaztól 4 km-re. 7. Lakóház (Szatymaz III. 269.) A század elején a tanya Szűcs Imre gazda tulajdona volt, akitől 2 hold földdel Etel lányára szállt, apai jussként. Szűcs Etel, férjezett Frank Jánosné családjával Baktóban, feketeföldön élt és a homoki tanyát — a vele örökölt földdel — kiadta hazátlan szegényparaszt családnak. így kerültek a tanyára lakónak Szőke Erzsébetek 1912-ben. Munkálták a tanyához tartozó 2 hold földet: fél hold szőlőnek csak a munkája volt az övék, termése mind a gazdáé, másfél hold gabona- és kukoricaföld termését felezték. Szőke Erzsébet apja napszámba járt, még kubikolást is vállalt. Visszaemlékezések szerint a tanya eredetileg ház-pitvar-tagolású volt. Amikor Szőke Erzsébet családja idekerült, már négy osztatú: nagyhaz-pit\a.Y-kishaz-kamra. beosztású lakóházba költözött, amely azóta szinte semmit nem változott (7—8. kép). A szabad kéményű pitvarból nyíló nagyházban és kisházban ma is megvan a sárkemence és sajátos, hogy a kamrának — ahová a kisházból és az eresz alól is nyílik ajtó — ma sincs ablaka. A ház fala vályog, nyeregtetős, tetőszerkezete szelemen142