Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

megjelenítésű Városi Színház (Fellner és Helmer, 1883.), az eklektikus szellemű Törvényszéki- és Pénzügyi Palota (Wagner Gyula, 1882.), a Sóház, valamint a román hatású Evangélikus templom (Porzsolt Ernő—Halmay Andor, 1882.), és a gótikus jellegű Református templom (Schulek Frigyes, 1883.), a volt piarista gimnázium és rendház (Bachó Viktor, 1885—86.), a mai Közgazdasági Technikum épülete (Baumgarten Sándor, 1885.), a MÁV igazgatóság (Pfaff Ferenc, 1893.), továbbá több jelentékeny lakóház, mint pl. a — szintén Lechner és Pártoshoz kötődő, francia reneszánsz ízlésben tervezett — Milkó-palota (1883) jött létre. A párizsi Eiffel-cég kivitelezésében, Feketeházy János tervei alapján készült el a Közúti-híd (1883). A közel 700 méter hosszúságú régi hidat a második világháborúban elpusztították. Az újjáépítés idején lebontották a Vár nagyrészét, s csak a Mária Terézia korában épült kazamatáinak maradványait hagyták meg. Ennek szomszédságában kezdték meg 1896-ban Steinhardt és Lang bécsi építészek (akiknek neve a városi gőzfürdőhöz és az egykori Kass Szálló-hoz is kapcsolódik) tervei szerint, az eklektikus, klasszikus profilú Kultúrpalota építését. Ekkor alakították ki a vármaradvány környékén a Tisza-parti parkos sétányt, a „Stefániát." A Tisza Lajos városrendezési elveit megvalósítani törekvő Lechner Lajos (1833—1897) újjáépítési tervei kapcsán formálódott ki Szeged ma is egységesnek mondható, eklektikus, városias arculata. „Abból, hogy ez a stíluskorszak máris a történelemé, — írja Bálint Sándor — következik, hogy a szegedi városkép eklektikus világa már műemlék-jellegűvé érett és a maga gazdag egységében hazánkban egyedül áll."

25 Budapest és Szeged, a múlt század végi urbanizációra jellemző két magyar város kérdéseivel Granasztói Pál foglalkozott. A szegedi eklektikáról részletes tanulmányt Török László írt (1966), aki megjegyzi, hogy „...Szeged történetébe az 1879. évi árvízzel kerülő erős cezúra a város építészetét is két részre tagolja. Nemcsak a város szerkezetének megváltozása, az újonnan felépült lakóházaknak és középületeknek eklektikus összessége az, amely a régi Szegedet újjal cseréli fel. Az építkezések stílusa is más az eklektikán belül az árvíz előtt és az árvíz után. Noha az árvíz előtt működő építészek szerepe a katasztrófa után sem szűnik meg, hiszen tevékenységüket az újjáépítéskor is folytatják — munkájuk elvész a királyi biztosság építészeinek monumentális törekvésű, „modernebb" munkájában. A város rekonstrukciójának első éveiben felépült házak már az érett nemzetközi eklektika nyelvét honosítják meg, amelyben a víz előtti szegedi építészek nem voltak otthonosak."

26 A Tisza-partján felépült Kultúrpalotában helyezték el Somogyi Károly esztergomi kanonok 43 000 kötetes könyvtárát, melyet 1880-ban adományozott a városnak. A főpap nevét viselő helyi könyvtárat három év múlva, 1883. október 16-án ünnepélyes keretek között a király nyitotta meg. Ami a később kiállításra kerülő múzeumi tárgyak és műalkotások gyarapodását illeti, egyet érthetünk Kulinyi Zsigmond helytörténésszel, aki szerint: „...időben is, okozatilag is összefügg a városi múzeum gyűjtésének megkezdése a Somogyi Könyvtár nyilvános használatával."

27 A közel félszáz alkotást kitevő képtárat, valamint a bemutatásra előkészített érem25 Bálint S.: i. m. 118.; Lásd még: P. Granasztói: Budapest et Szeged, deux villes hongroises caractéristiques de Г urbanisme de la fin du siècle dernier. — Acta Históriáé Artium, 1970. XVI. 105—127. 26 Török László: A szegedi eklektika. Móra F. Múzeum Évkönyve 1964—65.; Csongrád megyei Múzeumi Füzetek 7. sz. Szeged, 1966. 7—8. 27 Kulinyi Zsigmond: Szeged új kora. Szeged, 1901. 496—97.; Lásd még: Somogyi Könyvtár megalapítása. SzH 1880. 120. sz. 28 írod.: SzN 1891. okt. 29., nov. 1.; 1892. jan. 7.; 1893. szept. 1., szept. 5., szept. 12., okt. 5., nov. 12., nov. 14., nov. 22., nov. 24., dec. 28.; 1894. jan. 12., febr. 2., febr. 3.—4., febr. 6., febr. 10.—11., febr. 14., dec. 22.; SzH 1894. jan. 21., jan. 28.,jan. 31., febr. 2., febr. 6., febr. 9—10., febr. 58