Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

alakult ki. Én hoztam létre az első kubista szobrokat, amelyek rám terelték a párizsi modern művészek és műértők figyelmét... Új szellemű művein külföldön is érdeklődést keltettek. A pályám bíztatónak látszott s így megházasodtam. De jött 1914. Öt évig nem tudtam dolgozni. A háború előtt készített szobraimból csak három maradt meg. Ezek közül kettő most a párizsi Musé d' Art Moderne-ban van. A többi elveszett. 1918-ban összeköttetésbe kerültem Léonce Rosenberg párizsi műkereskedővel, aki alkotásaim javát főleg külföldön adta el... Mi kubisták Rosenberg-galériájában állandó bemutató-teremmel rendelkeztünk, de a szalonok tárlatain is szerepeltem. Az általunk okozott viharoknak már vége szakadt, sőt alkotásaim már szép sikert arattak. Az idők folyamán bekövetkezett az új világháború, majd a német megszállás. A nácikat nem vártam be Párizsban, mert politikai és társadalmi nézeteim miatt kivégeztek volna. Franciaország közepén rejtőztem el, s részt vettem az ellenállásban... Párizsba 1945-ben tértem vissza. Ismét kemény évek elé néztem... A küzdelmeket újra kellett kezdenem. Művészbarátaim, a legnagyobbak, lassan mind elhunytak s a kubista (az első, az igazi) gárdából, akikkel indultunk, már csak ketten maradtunk, Picasso és én."

22 Csáky József Párizsban létrejött életműve az ötvenes évek végétől vált ismeretessé előttünk.

23 Szobrászatának tartalmi és formai magasrendűségéről fogalmat nyerhettünk a műtermében tett látogatások során.

24 Alkotásai más-más alakzatokban örökítik meg Csáky hamvas szépségű formagondolatait. Műveinek nagy része konstruktívan szerkesztett, geometrikusán tagolt, kerekded és hasábos mintázatú. Régebbi és újabb alkotásai modern utakon induló szobrászatának kibontakozását, majd beérését jelzik. Alkotásait a tízes évek elején a szobrászati kubizmus szellemében készíti. Ezt követően a mértani idomokból konstruált műveket a valóságra jobban emlékeztető, de változatlanul fegyelmezett, architektonikus jellegű figurális plasztikák váltják fel. A néger plasztika s a francia koragótikus szobrászat hatásán kívül fel lehet fedezni munkásságán Cézanne és Rousseau festményeinek élményét. Állatábrázolásain egyiptomi és asszír tanúiságok tükröződnek. A húszas évek közepétől a modern művészeti irányzatokhoz közel álló KUT (Képzőművészek Új Társasága) tagjaként az akkor alakult magyar csoport budapesti kiállításaira is elküldCsáky József: Női fej. 1936. kő. Párizs, Modern Művészeti Múzeum • 22 Csáky József önéletrajzát közlő levele Szelesi Zoltánhoz. Párizs, 1964. XII. 18. 23 Az utóbbi másfél évtizedben először Murányi Kovács Endre írt Csákyról. — M. K. E.: Csáky József hetven éves. Műterem, 1958. 6. sz. 24 Látogatást tett Csáky párizsi műtermében: Lökös Zoltán (Helyesbítés helyett. Emlékek Csáky József párizsi műterméből. Délm. 1963. nov. 24.), Szelesi Zoltán (Látogatás Csáky Józsefnél Párizsban« Művészet, 1968. márc. 3. sz. 23—25.) és Péter László (Párizsi látogatások.) Délm. 1966. szept. 14.)

? akik a mesterrel való találkozásukról írtak is. 96