Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
ton. 103 Még ugyanez év októberében Walter Crane (1845—1915) 104 angol festő és illusztrátor is két napot töltött Szegeden családjával együtt. Walter Crane látogatásának egyik emléke a „Művészet és a Szocializmus" c. újságcikke, 105 a másik pedig az ajándékként itt hagyott „Hajnal" с szimbolikus pasztellképe, amelyet múzeumunk őriz. Az év legkiemelkedőbb művészeti eseménye azonban az 1900 őszén rendezett nagyszabású tárlat volt. Ez alkalommal a Kultúrpalota termeiben a helyi művészek munkáin kívül budapesti, sőt külföldön élő magyar festők és szobrászok alkotásaiból is meg kívántak ismertetni néhányat a város közönségével. A mesterek színe-java : Benczúr Gyula, Bihari Sándor, Csók István, Fadrusz János, Ferenczy Károly, Fényes Adolf, Tornyai János, a Párizsban időző Vedres Márk és a Szentpétervárott élő Zichy Mihály állította ki egy-két értékes művét. E jeles mesterek, — amint a helyi újság írja: „...kijelentették, hogy nem hasznosítás céljából küldték be drága vásznaikat, hanem tisztán azért, mert az egyesületet nemes fáradozásában támogatni kedves kötelességüknek tarják, azonfelül pedig éppoly ambíciójuk nekik tetszeni Szegeden, mint a fővárosban." 106 Fadrusz János híres, a párizsi világkiállításon Grand Prix-vel jutalmazott „Krisztus" с alkotásának gipsz eredetijét Szegednek ajándékozta, a majdan felépülő Fogadalmi templom számára, 107 mely ma is a Dóm egyik legszebb szobrászati alkotása. A négy hétig nyitva tartó, jól sikerült kiállítást „ ... 30 000-nél többen látogatták... Ezen a tárlaton az egyesület 17 műtárgyat vásárolt, 3000 koronáért, egészében elkelt 27 mű 9000 korona értékben" 108 Az első országos jellegű szegedi tárlat innen került azután más városokba. A Szegedi Képzőművészeti Egyesület 1900. évi beszámolójában Erdélyi Béla igazgató méltán mondhatta „...örömmel, sőt büszkeséggel jelenthetjük, hogy Szeged a hazai képzőművészet fontos tényezőjévé vált." 109 Az árvíz utáni festészeti életre még a század utolsó évtizedeiben is az jellemző, hogy a nagyobb feladatokat a külföldön vagy a fővárosban működő mesterekre (pl. Munkácsyra, Benczúrra, Vágó Pálra és Vajda Zsigmondra) bízzák. Átlagon felüli képességű művészeket a város még ekkor, a gazdasági fellendüléssel járó árvíz utáni 103 SzN 1900. áprl. 15.; SzH 1900. áprl. 17. 104 írod.: SzH 1900. okt. 10., okt. 14., okt. 24—27., okt. 30., nov. 7., nov. 18.; SzN 1900. okt. 5., okt. 14., okt. 24., okt. 26., okt. 27—28. ; Péter László: Walter Crane Szegeden. Somogyi-könyvtári híradó 70/4. 227—232. 105 Crane Walter: Művészet és szocializmus. SzH 1900. okt. 14. 106 SzH 1900. aug. 11. 107 A Szegedi Képzőművészeti Egyesület titkára megérdeklődte Fadrusztól a Krisztus-szobor árát, hogy a katalógusban feltüntesse. Erre a művész az alábbi sorokban válaszolt: „...Ami az árát illeti, csak azt mondhatom, hogy nincs ára, ehhez a munkához annyi szenvedés és öröm fűződik, a nagy kezdés évei és az első nagy sikerem hozzátartoznak, nyilvános pályámat ez a Krisztus nyitotta meg: ezért el nem adom soha. De, ha Szeged városa elfogadja tőlem szíves ajándékba az újonnan épülendő templom számára, akkor nekem is örömet szereznek vele." SzN 1900. szept. 12. ; A feszületet 1900. őszén a múzeum kupolacsarnokában helyezték el, mely hosszú idő után, 1958-ban lett átadva a Szeged Belvárosi róm. kath. Plébánia-hivatalnak (82—1958.). — SzN 1900. szept. 5., szept. 12., szept. 22—23., okt. 19., nov. 22.; SzH 1900. szept. 12., nov. 22., dec. 30.; Fadrusz Jánossal már 1899-től kezdve sokat foglalkoznak a helyi lapok. Ezeknek cikkei, hírei Tisza Lajos általa készített szobrával kapcsolatosak. — SzH 1899. márc. 25., áprl. 3., máj. 7., máj. 9., jún. 11., jún. 20., júl. 2., júl. 16., aug. 18., okt. 20., nov. 21.; Műcsarnok, 1899. 99, 211, 230, 281. 108 Kulinyi Zs.: i. m. 189.; Ezen a kiállításon vásárolta meg a város Tornai Gyula: Hunyadi János végpercei с nagyméretű (497x310 cm.) olajfestményét (1897.). 109 SzH 1901. márc. 9. 6* 83
