Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

sara jutott, hogy az Erdélyből származó Kacziány készített az ott élő székelyekről rajzokat, tanulmányokat. Munkácsy levélben kérte Kacziányt, hogy engedje át neki e tanulmányfejeket. De megbízta azzal is, hogy a szegedi múzeumban őrzött honfoglaláskori leleteket — kengyelvasakat és szablyákat rajzolja le számára. Kacziány Munkácsy kívánságát szívesen teljesítette, sőt még néhány alsóvárosi parasztról készített vázlatát is elküldte a neves mesternek.

4 Az itthonról kapott régészeti, néprajzi és egyéb adatok azonban nem elégítették ki a művészt. 1891 áprilisában az a hír járta, hogy Munkácsy „...szeptemberben Magyarországra utazik, mint mondja, egy kis magyar levegővel akarja inspiráltatni magát a munkához. Terve különben a Tisza mellékéről tiszta magyar típusú modelleket vinni Párizsba."

5 Valóban ez év őszén, október első napjaiban — miután a nagy történelmi kép megfestéséhez Neuilly-ben külön műtermet építtetett — hazai tanulmányútra indult. Előbb Budapesten töltött bizonyos időt, majd Szentesre látogatott, ahol rokonánál, Zsilinszky Mihály akkori főispánnál szállt meg. Innen utazgatott ki egy vele érkező Ecsy nevű fényképésszel „modellezésre", a környékbeli falvak parasztjai közé.

6 Ám még bent a városban, Szentesen is talált modellnek való alföldi parasztokat. „Világhírű festőművész, hazánk fia —- írja egy szentesi lap —, a vármegyeház udvarán pénteken és szombaton számos, leginkább a munkásosztályhoz tartozó egyénről vett egyes, kisebb és nagyobb csoportú felvételeket. Itt többek között modellül szolgált a nagy művésznek egy 87 éves öreg ember is, aki ősi szokás szerint még ma is befonva viseli hosszúra növesztett haját."

7 A mester ott tartózkodásához kapcsolódik az is, hogy közbenjárására Jósa László tehetséges fiatal szentesi festőt fölvették a Benczúr mesteriskolába állami ösztöndíjas növendékként.

8 Munkácsy Szentesről rövid időre a szomszédos Csongrádra és Szegvárra is elutazott, ahol szintén sikerült az őt érdeklődőkről fényképet készíttetnie. Munkácsy úgy gondolta, hogy Csongrád megyei útja során pár napra Szegedre is ellátogat és felkeresi itteni rokonait. Érkezését a Tisza-parti városban október 12-re várták. Az állomáshoz vezető utcákon lelkes tömeg hullámzott, de a művész közbejött elfoglaltsága miatt ekkor nem érkezett meg.

9 Csak tizenhárom nappal később, erdélyi útja után, október 25-én lett Szeged vendége. Amikor a délutáni gyorsvonat a pályaudvarra berobogott, hatalmas éljenzéssel fogadták. Munkácsy és az őt hivatalosan kísérő Tisza Lajos az utolsó kocsiban ültek. Velük jött Szegedre Ivánkovits János és Nóvák József helyi országgyűlési képviselők társaságában Mikszáth Kálmán is. Tisza Lajost a város polgármestere köszöntötte, Munkácsyt pedig rokonai, Kelemen István ügyvéd és Reök Iván főmérnök fogadták, akik az ünnepélyes aktus után családi körükbe vitték.

10 A késő délutáni órákban sétálgattak a Stefánia-parkban, majd az új Kaszinóba mentek, ahol Munkácsy megtekintette s elismerőleg nyilatkozott — a már említett szegedi művésznövendék —, Tóth Molnár Ferenc ide készült képéről. Sőt a tanulmányait Münchenben folytatni kívánó fiatalembernek megígérte, hogy pártfogolja.

11 Este a színházban a vendég tiszteletére díszelőadást tartottak. Előadás után a mestert az utcán várakozó szegedi ifjúság lelkesen megéljenezte. Végül is az érkezés napját a Reök család által rendezett vacsora zárta le. 4 Szegedi tanulmányfejek Munkácsynál. SzN 1891. jan. 27. 6 Munkácsy Mihály itthon. SzN 1891. áprl. 28. 6 Munkácsy Mihály a szomszédban. SzH 1891. okt. 10. 7 Munkácsy nem jött. SzH 1891. okt. 13. 8 Munkácsy pártfogoltja. SzN 1891. okt. 29. 9 Miért nem jött meg Munkácsy Mihály? SzN 1891. okt. 13. 10 Munkácsy Szegeden. SzH 1891. okt. 25.; Szeged város vendégei. SzN 1891. okt. 25. 11 Egy szegedi festő Munkácsy előtt. SzH 1891. okt. 25.; SzN 1891. okt. 25. 39