Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

MUNKÁCSY „HONFOGLALÁS"-ÁRÓL

: Az alábbiakban szeretnők felidézni Munkácsy Mihály egykori szegedi tartózkodásának eseményeit és azt, hogyan került a „Honfoglalás" с nagy színvázlata Szegedre. Munkácsynak Szegedhez való kapcsolata jóval túlhaladta az általános érdeklődés és a hivatalos, szerződésbeli összeköttetésének kereteit. Számára Szeged nem csupán megrendelőt jelentett, hanem érzelmileg őszintén meghatotta az a művészet iránti áldozatkészség, amellyel e vidéki magyar város a honalapítást megörökítő, s az országházba szánt művének hasonló változatát kívánta vele elkészíttetni. Munkácsy 1891. októberében járt Szegeden. Ekkor szerzett élményeihez és kutató munkájához kötődik életművének két jelentős alkotása: a „Honfoglalás" alakjainak megformálása és a szocialista tartalmú „Sztrájk" с képének koncepcionális kialakítása. Munkácsyval Szeged közönsége 1882 márciusában „találkozott" először. E képletes ismerkedés úgy történt, hogy egy budapesti műkereskedő az itteni „Régi Hungária Szálló"-ban szobát bérelt és ebben mutatta be Munkácsy „Búsuló betyár" című festményét. A kiállított mű sikere nemcsak a tárlat meghosszabbítására ösztönözte a kereskedőt, hanem, hogy megszerezze és egyidejűleg bemutassa a mester „Krisztus Pilátus előtt" с alkotásának „fény-nyomatú képét" is. A Szegeden alig egy hétnél tovább tartó alkalmi tárlatnak több mint 1600 látogatója volt.

1 Munkácsy és a szegediek másodszori „valóságos" találkozása kilenc évvel később, 1891 őszén történt. Ezúttal a művész az élelmes fővárosi üzletember nélkül, személyesen jött el hozzánk. Mielőtt a látogatásával kapcsolatos eseményekre rátérnénk, meg kell emlékeznünk egy epizódról, amely Munkácsy 1890 októberi magyarországi útjához kötődik. A feleségével hazatérő mester többek között egy aradi szoborleleplezési ünnepségen vett részt és sógornője, valamint rokona, Koós Ede társaságában megtekintette az ott rendezett képkiállítást is. Az Aradon időző Munkácsyt két szegedi művészjelölt, Kiss Sándor és Tóth Molnár Ferenc kereste fel, és bemutatták festményeiket. A mester kivált Tóth Molnár munkáit tartotta figyelemre méltónak, és bíztatta a fiatalembert, hogy képeztesse magát tovább.

2 Az aradi tartózkodás alkalmából a Szegedi Napló megemlíti, hogy Szolnokon amíg a vonat állott, az átutazó művész a pályaudvaron egy báránybőr süveges parasztot látott. A különös alakú süveg annyira megtetszett neki, hogy három forintért megvette a jó vásárnak örvendő paraszttól.

3 Minden bizonnyal ez egyike volt * E könyv szerzőjének Munkácsi „Honfoglalás-áról szóló dolgozata megjelent a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65. évi kötetében, valamint a Csongrád megyei Múzeumok Füzetei 5. számaként. Szeged, 1966. 1 Munkácsy „Búsuló betyár" с képe Szegeden. SzH 1892. márc. 17., márc. 22. 2 Szegedi festők Munkácsy előtt. SzN 1890. okt. 6., okt. 7. 3 Munkácsy báránybőr süvege. SzN 1891. ápr. 28. 37