Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

MUNKÁCSY „HONFOGLALÁS"-ÁRÓL : Az alábbiakban szeretnők felidézni Munkácsy Mihály egykori szegedi tartóz­kodásának eseményeit és azt, hogyan került a „Honfoglalás" с nagy színvázlata Szegedre. Munkácsynak Szegedhez való kapcsolata jóval túlhaladta az általános érdeklődés és a hivatalos, szerződésbeli összeköttetésének kereteit. Számára Szeged nem csupán megrendelőt jelentett, hanem érzelmileg őszintén meghatotta az a művé­szet iránti áldozatkészség, amellyel e vidéki magyar város a honalapítást megörökítő, s az országházba szánt művének hasonló változatát kívánta vele elkészíttetni. Munkácsy 1891. októberében járt Szegeden. Ekkor szerzett élményeihez és kutató munkájához kötődik életművének két jelentős alkotása: a „Honfoglalás" alakjainak megformá­lása és a szocialista tartalmú „Sztrájk" с képének koncepcionális kialakítása. Munkácsyval Szeged közönsége 1882 márciusában „találkozott" először. E kép­letes ismerkedés úgy történt, hogy egy budapesti műkereskedő az itteni „Régi Hun­gária Szálló"-ban szobát bérelt és ebben mutatta be Munkácsy „Búsuló betyár" című festményét. A kiállított mű sikere nemcsak a tárlat meghosszabbítására ösztönözte a kereskedőt, hanem, hogy megszerezze és egyidejűleg bemutassa a mester „Krisz­tus Pilátus előtt" с alkotásának „fény-nyomatú képét" is. A Szegeden alig egy hétnél tovább tartó alkalmi tárlatnak több mint 1600 látogatója volt. 1 Munkácsy és a szegediek másodszori „valóságos" találkozása kilenc évvel ké­sőbb, 1891 őszén történt. Ezúttal a művész az élelmes fővárosi üzletember nélkül, személyesen jött el hozzánk. Mielőtt a látogatásával kapcsolatos eseményekre rátér­nénk, meg kell emlékeznünk egy epizódról, amely Munkácsy 1890 októberi magyar­országi útjához kötődik. A feleségével hazatérő mester többek között egy aradi szo­borleleplezési ünnepségen vett részt és sógornője, valamint rokona, Koós Ede társa­ságában megtekintette az ott rendezett képkiállítást is. Az Aradon időző Munkácsyt két szegedi művészjelölt, Kiss Sándor és Tóth Molnár Ferenc kereste fel, és bemu­tatták festményeiket. A mester kivált Tóth Molnár munkáit tartotta figyelemre mél­tónak, és bíztatta a fiatalembert, hogy képeztesse magát tovább. 2 Az aradi tartózkodás alkalmából a Szegedi Napló megemlíti, hogy Szolnokon amíg a vonat állott, az átutazó művész a pályaudvaron egy báránybőr süveges pa­rasztot látott. A különös alakú süveg annyira megtetszett neki, hogy három forin­tért megvette a jó vásárnak örvendő paraszttól. 3 Minden bizonnyal ez egyike volt * E könyv szerzőjének Munkácsi „Honfoglalás-áról szóló dolgozata megjelent a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65. évi kötetében, valamint a Csongrád megyei Múzeumok Füzetei 5. számaként. Szeged, 1966. 1 Munkácsy „Búsuló betyár" с képe Szegeden. SzH 1892. márc. 17., márc. 22. 2 Szegedi festők Munkácsy előtt. SzN 1890. okt. 6., okt. 7. 3 Munkácsy báránybőr süvege. SzN 1891. ápr. 28. 37

Next

/
Thumbnails
Contents