Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

tárlatokon vett részt.

218 1969-ig Üllésen élt, ahol közel másfél évtizeden át tanyai iskolában tanított. Itt érlelődött művésszé. Festészetét is e táj népének élete ihlette meg. Munkássága során a vásárhelyi művészekkel kötött baráti kapcsolatot, mely etikailag arra ösztönözte, hogy az alföldi parasztság hűséges és reális ábrázolója legyen. Üllési tevékenysége során nemcsak az Alföld e környékének jellegzetes karaktere tárult fel Fontos előtt, hanem az idevalósi emberek munkája, szokása és lelkivilága is. Paraszt-portréi nehezen megközelíthető, de őszinte lényű falusi asszonyokat, férfiakat ábrázolnak, akiket vastag kontúrvonalakkal rajzolt meg, hogy ezzel is kihangsúlyozza zárt, kemény élethez szokott természetüket. Az idők végtelenjébe tekintő, bálványszerű alakjai („Öregek", 1963.), mintha abból az elemből lennének gyúrva, alkotva, amelyből mindennapi kenyerük kikerül, s melyhez sorsuk kötve van. Fontos Sándor falusi ábrázolásai, mint az „Asszony könyvvel" (1964.), és az „Alföldi elégia" (1965.), továbbá más képei, nem egy falura ránduló festő etnográfiai érdekességei, hanem az üllési néppel együtt élő és érző művész hiteles alkotásai, 1967. 12. sz. dec. 1185.; Szelesi Zoltán: Szegedi Képzőművészek Tárlata a Nemzeti Galériában. Művészet, 1968. I. 21. 218 Kulka Eszter: Szegedi festők tárlata Szabadkán. Délm. 1967. ápr. 1. Szegedi Képzőművészek Tárlata Szabadkán. 1968. Katalógus. Bev. : Szelesi Zoltán.; Ács József: Szegedi művészek Szabadkán. Magyar Szó, 1968. ápr. 4.; Szabadkai és Szegedi Művészek I. Közös Kiállítása. 1970. Katalógus. Bev.: D. Fehér Zsuzsa. 262 Fontos Sándor: Bevetett földek. 1967. o. fi. 75X100 cm. Mgt.