Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

valamint Van Gogh és Greco műveinek tárlata, továbbá a Louvre remekei és a francia művészet jelenét bemutató kiállítások hatottak rá. Két év múlva, 1939-ben pedig Szicíliában tett tanulmányutat. Itt az Etna közelségében, a csodálatos dél-tengeri környezetben, már Párizzsal a háta mögött indult meg benne olyan érési folyamat, amely döntőnek tekinthető egész fejlődése tekintetében. Az itt készült képei, a „Kék Etna", az „Ezüst Etna" (1939) képezik az alapját annak a változásnak, mely az „Apokalipszis" és a Móra Ferenc Múzeum tulajdonában levő „Fikusz madonnával" с alkotásaiban már plaszikusabbá válik. Mindez és az 1941 körül modern felfogásban létrehozott „Utolsó vacsora" freskója Vinkler pályáján elhatározó jelentőségűvé vált.

168 Szellemi kibontakozásához az akkor vele barátságban álló Kerényi Károly, a klasszika-filológia tanára, Sík Sándor, Bálint Sándor és mások segítették hozzá. Ekkoriban készített két portrét Szentgyörgyi Albertről is. Munkásságának e periódusát ölelte fel az 1942-ben Szegeden megrendezett gyűjteményes kiállítása.

169 A háború évei alatt festészetében az absztrakt vonások fokozottan előtérbe kerülnek. Ezt példázza az 1944-ből való „Kentaurok és lapithák csatája" с képe is. Súlyos emlékei közé számít az, hogy légoltalmi szolgálat közben bal szeme látását elvesztette. Lassú gyógyulása után készíti el a „Tavasz" с két festményét, melyek pikturájában a kubista és a szürrealista tendenciák akkori jelentkezését tükrözik. „Az 1935—45 közti periódus — amint a művész vallja — magába foglalja a személyiség magafelszabadításának időszakát, a Rómában töltött esztendőktől a házasságig..."

170 A felszabadulás után a Szegedi Színháznál díszlettervezőként dolgozik. 1948ban került a Szegedi Pedagógiai Főiskolához, melynek rajz-tanszékét megalapozta, s közel tíz éven át vezette. 1957-től ugyanott rangidős tanárként működik. Rajzpedagógiai munkásságának eredményeként keze alól számos fiatal rajztanár került ki, akik közül néhány neves helyi festővé vált.

171 Ezt követően számos művészettörténeti kérdésekkel foglalkozó tanulmánya és cikke került publikálásra.

172 Aktív oktató-nevelő tevékenysége mellett festészeti vonatkozásban is változatlanul termékeny volt. 1950-ben jött létre az „Éneklő diákok" с nagyméretű csoportképe, mely az I. 168 Temesváry József: Műteremlátogatás Vinkler László festőművésznél. Délm. 1942. máj 13.; Bálint Sándor: Vinkler László freskói a somogyi telepi templomban. Délm. 1943. nov. 14. 169 (Temesváry József) t.j.: Vinkler László képkiállítása. Délm. 1942. dec. 13.; Kerényi professzor előadása Vinkler László képkiállításán. Délm. 1942. dec. 22. 170 Szelesi Zoltán: Vinkler László. Tiszatáj, 1968. 6. sz. jún. 527—530. 171 Vinkler László szegedi tanítványai voltak többek között: Dénes János, Dér István, Fontos Sándor, Hemmert János, Kováts Margit, Pintér József, Szűcs Árpád, Veres Mihály, Zoltánfi István és Zombori László festőművészek. 172 Vinkler László fontosabb tanulmányai: Összehasonlító biográfia. A Szegedi Tanárképző Főiskola rajztanszéke III. Képzőművészeti Kiállításának katalógusa. Szeged, 1967. 9—44.; Délm. 1967. dec. 14.; Dolce stil'nuovo a korabeli olasz művészetben. Különlenyomat a Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged, 1968.; Évszázadunk stiláris metamorfózisai. — Különlenyomat a Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged, 1969.; Elmélkedések az emberi élet drámájáról a Cinquecento tükrében, különös tekintettel Correggiora és Parmigianiora. Eredetileg olaszul, a Parma nell' Arte 1961. 1. számában jelent meg. Magyarul, a Szegedi Tanárképző Főiskola rajztanszéke IV. képzőművészeti kiállításának katalógusában. Szeged, 1970. 7—20.; Vinkler László fontosabb cikkei: Dinnyés Ferenc gyűjteményes kiállítása. Délm. 1956. máj. 11.; Eszmeiség és képzőművészet. Tiszatáj, 1958. aug. Műteremkiállítás a Tanárképző Főiskolán. Délm. 1966. márc. 29.; Szeged mai képzőművészete. A nyári tárlat tanulságaiból. Délm. 1966. aug. 7.; Utazás a művészet országútján. Délm. 1966. nov. 27., dec. П.; 1967. Jan. 22., febr. 12., márc. 5., máj. 7., jún. 4.; Szegedi festészet. Művészet, 1968. jan. 1. sz. 24—28.; Egy oeuvre belső felépítésének rejtelmeiből. Tiszatáj, 1969. 7. sz. júl. I—

II.; Gondolatok Cs. Pataj Mihály festészetéről. Művészet, 1970. V. 35.; Kováts Margit kiállítása. Tiszatáj, 1970. 5. sz. máj. 490—492.; „Az én világom". Meghívó. Móra Ferenc Múzeum és a Bartók Béla Művelődési Otthon Vinkler-előadására. Szeged, 1971. 250