Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

A sekrestyében levő barokk szekrény középső ajtóinak festményei (a Synagoga és Ecclesia, \16A)Falusy Zsigmond (XVIII. sz. második fele)alkotásai, aki a főoltárképről is másolatot készített.

23 Külön szólunk két szegedi festőről. A betelepült Morvay Andrásnak — akit a XVIII. sz. első felében városi tanácsnoknak is megválasztottak — az Alsóvárosi templomban egy 1740-ből való oltárképe van. Ezt a festményt, mely a czenstochovaikegykép igényes értékű másolata, az itteni nép „Fekete Mária"-nak hívja. Morvay alkotóereje teljében a pestisjárvány áldozata lett. A másik szegedi művész Hogger (v. Höger) János) XVIII. sz. közepetájt élt), akitől egy 1747-ben készült, szenvedő Krisztust megjelenítő oltárképet láthatunk. A sekrestye-szekrény kisebb ajtóinak ábrázolásait is az ő munkáinak tartják. Több szegedi templom restaurálásán és építésén kívül, a gótikus jellegű Szent Dömötör templomot is barokk stílusban alakítják át. Az 1725—49 közti munkálatok Montelberger Fülöp (XVIII. sz. e. f.) nevéhez fűződnek. A később lebontott Szent Dömötör templom (melyből ma már csak a XII—

XIII. századi torony áll) barokk főhomlokzatán három, több mint két méter magas fehér homokkő szobor állott, melyek Szent Dömötört, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolták. A bontást végző építésvezetőségtől 1925-ben, Cs. Sebestyén Károly helyettes múzeumigazgató elkérte Szeged város címere. Börcsök mester (?); Mária-szobor. XVIII. sz. sz. kő, Szeged, Kőtár XVIII. sz. fa, 75 cm. MFM 23 Bálint S.: i. m. 21—25, 41—43, 64—69, 105, 107.; Nagy Z.—Papp L: i. m. 78. 20