Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Tápay Lajos. Tóbiás szegény halászember fiaként stúdiumait nehéz körülnények között kezdte. Első leckéit Heller Ödöntől nyerte, majd tanulmányait a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett folytatta. Pályafutásának további állomásai München, Bécs, majd Olaszország voltak. Végül szülővárosában telepedett le, s haláláig itt élt. Már indulásakor portréival tűnt fel. Jó karakterérzéke és erőteljes előadása révén sikeres arcképeket hozott létre, („Anyám", 1931).

71 Festményeinek sorozatán át híven tükröződik a fizikai és szellemi munka dialektikus ellentéte és egysége. A kubikos vagy földművelő munkásokon kívül, az emberi tevékenység kulturális és érzelmi epizódjai is érdekelték, melyeket egy-egy olvasó, zongorázó, sakkozó figurája fejezett ki. Hosszú, közel két évtizedes visszavonultság után, melyet a megélhetés gondjai róttak rá, életének hatvanadik évében — 1962 őszén — retrospektív kiállításon adott számot addigi tevékenységéről.

72 1962-től kezdve azonban a helyi kollektív tárlatokon, sőt önálló kiállításokat is rendezve, többször szerepelt.

73 Jelentősebb műveinek egy része a Móra Ferenc Múzeumba került. Végig megőrzött öntudatosságát Juhász Gyulától fiatalon kapott dicsérete éltette.

74 Munkássága során a természeti és társadalmi valóság realista tolmácsolója maradt. Szegeden voltak olyan festők, grafikusok, akik tárlatokon alig, vagy egyáltalán nem szerepeltek. Művészi tevékenységüket csöndes félrevonultságban valamely intézménynél fejtették ki. Ezek közé tartozott Boros Ilona (1910—1957) is, aki a Móra Ferenc Múzeumban művészeti képzettségű restaurátorként dolgozott. A munkatársnőjére szépen visszaemlékező Csongor Győző

75 szerint Boros Ilona Versecről származott Szegedre. Itteni diákoskodása után, a Képzőművészeti Főiskolán — Glatz Oszkár mellett — szerzett rajztanári oklevelet. Szegedre visszatérve 1941-től előbb az egyetem régészeti, majd antropológiai intézetében grafikusként működött. Közben a helyi iparostanuló iskolában — óradíjasként — rajztanári teendőket látott el. A Móra Ferenc Múzeumhoz 1950-ben került, ahol hét éven át — viszonylag fiatalon bekövetkezett haláláig — a különböző rendeltetésű tudományos munkák részére a rajzok, festmények hosszú sorát készítette. Ezen kívül képrestaurálással és portréfestéssel is eredményesen foglalkozott. Túlzott szerénységétől elfedett művészi munkássága még nem kellően ismeretes. Az eltávozott és elszármazott művészeinket tárgyaló ezen fejezetünkben nemcsak az élők közül eltávozó, 1945 után elhunyt képzőművészeinkről akartunk megTóbiás György kiállítása. Délm. 1926. dec. П., dec. 21.; Szegedi Friss Újság, 1926. dec. 21.; Tóbiás György kiállítása a Kass-halljában. Szeged, 1929. dec. 15—30. Katalógus. Bev.: Berezeli Anzelm Károly.; (Lengyel Vilma) I. v.: Tóbiás György tárlata a Kass-halljában. Délm. 1929. dec. 15.; (Pfeifer Elek) P. E.: Tóbiás György újabb képei. Szegedi Új Nemzedék, 1930. dec. 14.; Pipics Zoltán: A Műcsarnok tavaszi tárlata. Magyarország, 1931. áprl. 26.; Kalmár-Maron Ferenc: Műteremben. Délm. 1940. dec. 1.; Pfeifer Elek: Tóbiás György újabb képei. Szegedi Új Nemzedék, 1943. jún. 5.; (Szelesi Zoltán) Sz. Z.: Meghalt Tóbiás György. Délm. 1968. nov. 2. 71 Tóbiás György „Anyám" (1931) с festményét, más képeivel együtt a Móra Ferenc Múzeum őrzi. 72 (Lődi Ferenc) L. F.: Két kiállítás megnyitójával kezdődött Szegeden a múzeumi hónap. Délm. 1962. okt. 5. (Lődi Ferenc) L. F.: Tóbiás György kiállítása. Délm. 1962. okt. 25.; Tóbiás György retrospektív kiállítása. Szeged, 1962. Móra Ferenc Múzeum képtára. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán. 73 Dér Endre: Tóbiás György gyűjteményes kiállítása. Délm. 1964. áprl. 28.; Tóbiás György és Aino Hakulinen kiállítása Szegeden. Művészet, 1964. X. 38.; Szelesi Zoltán: A Tóbiás-házaspár kiállítása. Délm. 1967. júl. 11. 74 „A szegedi művészet — írja Juhász Gyula —, amely nem volt, csak akart lenni, de lesz, egyik új, bátor, igaz jó harcosát köszöntheti Tóbiásban." — Tóbiás György képkiállítása. Szeged, 1926. december 19—31. Katalógus. Bev.: Juhász Gyula. 75 (Csongor Győző) Cs. Gy.: Boros Ilona (1910—1957). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957. Szeged, 1957. 257—258. 220