Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

я napi élet forgatagától zajos utcákon vagy tereken. Sőt legsikerültebb alkotásai üzemi jeleneteket ábrázolnak. Törekvéseinek eredményét 1962-ben a szegedi tanártársaival közösen rendezett gyűjteményes kiállítás,

62 valamint a Móra Ferenc Múzeum képtárában halála után, 1964 májusában bemutatott hagyatéki anyaga jól tükrözte.

63 Major festészetét intellektuális tendenciák, tudatos, értelmi meggondolások irányították, Tápay Lajos (1900—1964) pikturája viszont inkább ösztönös, szenvedélyes hevületű volt. Realista felfogású, erős színkontrasztokra épített festményein a Tiszaparti táj szépségeit és az itt dolgozó halászok, egykori kubikosok munkáját ábrázolta legtöbbször. ígéretesen induló tehetségnek számított, s erőteljes, olykor monumentalitásra törekvő, sötét tónusú temperáival tipikus Tisza-menti festőként szerepelt a Műcsarnokban is. Reményteljes pályájának kibontakozását azonban akadályozta я megélhetésért való küzdelem. Kényszerűségből vállalt ipari foglalkozása alkotóképességeinek legjavát egész életén át lekötötte. A két világháború évtizedeiben következetesen itteni népi témák, dolgozó embereket megörökítő Tápay Lajos szocialista szellemű festményeivel a munkásosztály — melynek maga is tagja volt — ügye mellett állott ki. A felszabadulás utáni kollektív tárlatokon váltakozó intenzitással vett részt. A IV. Szegedi Nyári Tárlaton díjat nyert „Tiszai halászok" (1963) с olajfestményét

64 — más képeivel együtt —- a Móra Ferenc Múzeum őrzi. Éveken át tervezett gyűjteményes kiállítását váratlanul bekövetkezett halála

65 akadályozta meg. Emlékkiállítást 1974-ben rendeztek képeiből. A közelmúltban elhunyt művészek sorába tartozik az egykor Pécsett lakó, de Szegeden dolgozó Buday Lajos (1911—1965), aki a közben tanárképző főiskolává alakult helyi felsőoktatási intézmény rajztanszékét irányította. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál kezdte. Az általa közvetített nagybányai eredmények átvétele Buday festészeti kibontakozásának alapjaivá váltak. Ábrázolási érdeklődése indulásától fogva sokrétűnek mondható. Éppoly szívesen kereste fel a gépek zajától hangos munkahelyeket, mint a természeti szépségekben bővelkedő hazai és külföldi tájakat. Alkotásain általában nem zárta le véglegesen a formákat, festményein a néző fantáziáját megmozgató tömör képszerűségükben jelentkeztek a tárgyak. Buday Lajost 1957-ben helyezték Szegedre. Számára Szeged a művészeti és rajzpedagógiai gondolkodás szellemi légkörét, Pécs a gondolatok művészi megvalósításának műhelyét jelentette. Buday egyre jobban kiteljesedő ábrázolásbeli tevékenységét jelzi, hogy 1959-ben Pécsett és Szegeden rendezett figyelemre méltó gyűjteményes kiállítást.

66 1961-ben a „Könyvnap" с festményével Szeged város képzőművészeti díját nyerte el.

67 Szegedi tanártársaival többször rendezett tárlatokon szereplő művei

68 81 Major Jenő: Az absztrakt festészet kialakulása. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1961. Szeged, 1961. 237. A modern művészet és festészetünk mai problémái. Délm. 1962. máj. 17. 62 Szegedi Állami Pedagógiai Főiskola Művésztanárainak Képkiállítása. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1962. 63 Szelesi Zoltán: Major Jenő hagyatéki kiállítása. Délm. 1964. máj. 21.; In memóriám Major Jenő. Művészet, 1964. V. 4. 64 IV. Szegedi Nyári Tárlat. Katalógus. Bev. : Szelesi Zoltán. Móra Ferenc Múzeum képtára. Szeged, 1963. 15., 30. 65 Szelesi Zoltán: Búcsú Tápay Lajostól. Délm. 1964. máj. 28; Tápay Lajos emlékkiállítás, Szeged, 1974. Katalógus. Bev.: Tápai Antal. 66 Ma nyílik Buday Lajos festőművész gyűjteményes kiállítása. Délm. 1959. dec. 3.; Megnyitották Buday Lajos festőművész kiállítását. Délm. 1959. dec. 5.; Buday Lajos gyűjteményes kiállítása. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán. Szeged, 1959. 67 Dél-alföldi Képzőművészek Kiállítása. Szeged, 1961. Leporelló. 7. 68 Szegedi Állami Pedagógiai Főiskola Művésztanárainak Képkiállítása. Katalógus. Bev.: 218