Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

SZEGED ÚJ KÉPZŐMŰVÉSZETE A felszabadulás óta eltelt három évtized alatt, mint hazai festészetünk, szobrászatunk és grafikánk általában, úgy Szeged képzőművészete is a megújhodás útjára lépett. „A karakteres szegedi művészet — D. Fehér Zsuzsa szerint —, körülbelül tíz év alatt fejlődött fel. Ezalatt az idő alatt egymáshoz simultak a különböző korosztályok alkotásai, kész életművek szervesebben izültek a most indulókéhoz. A műgonddal cizellált természetelvűség, a lírai atmoszférikusság jó megfér a fiatalabbak puritán, konstruktívan vagy éppen mexikói monumentalitást sugalló felfogása mellett. A súlyos tömbök és dekoratív foltokban síkra írott motívumok más-más módon fejezik ki a közös élményt: megrendültséget..."...a valóság

1

, —városunk új valósága előtt. A művészet mozgása az országban itt indult meg először. Már 1944 decemberében megalakult Szegeden az írók, Újságírók és Művészek Szabad Szakszervezete. „A megmozdulás — amint a híradásból kitűnik — a szabad szakszervezetbe tömörült kétkezi munkások kezdeményezésére történt."

3 Helyi képzőművészeink vezetője, Erdélyi Mihály, valamint Dinnyés Ferenc és Vinkler László festőtársai a vezetőség programjává tették, hogy Szeged képzőművészeti életét fellendítsék. Három hónappal később, 1945 március 15-én, megnyílt Szegeden a Demokratikus Magyarország Első Képzőművészeti Tárlata. A kiállítás célja—írja a helyi napilap — az, „.. .hogy a szélesebb néprétegekkel, amelyek eddig nagyobbara el voltak zárva a művészetektől,megismertesse a szegedi képzőművészek alkotásait és felhívja figyelmüket, érdeklődésüket a művészetekre."

4 A tárlaton : Dinnyés Ferenc, Erdélyi Mihály, Forgács István, Gábor Jenő, Kormos István, Lehotay Mátyás, Mihályi István, Noel Ferenc, Pintér József, Szőke Győző, Tápai Antal, Tápay Lajos, Tóth Gyula, Vanek Ferenc, Vinkler László, és Vlasics Károly vettek részt.

5 Ha Szeged képzőművészetének felszabadulás utáni helyzetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy helyi kulturális életünk gazdagításában festőink és szobrászaink jelentősen kivették részüket.

2 A felszabadulás utáni első tárlat sikerét jól tükrözi az a tény, hogy nyitvatartási idejét, a nagy érdeklődésre való tekintettel, meg kellett hosszabbítani.

6 A közönség 1 Szegedi Képzőművészek Tárlata. Magyar Nemzeti Galéria. Bp. 1967. aug. Katalógus. Bev.: D. Fehér Zsuzsa. 7. 2 Szeged új képzőművészetének 1945—1960 között történő fejlődését röviden összefoglalja: Szelesi Zoltán: Szeged új képzőművészetének bibliográfiája. 1945—1960. — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960/62. 161—212. 3 Megalakult az írók, Újságírók és Művészek Szabad Szervezete. Délm. 1944. dec. 6. 4 Március 15-én nyílik meg a szegedi képzőművészek kiállítása. Délm. 1945. márc. 9. 5 Megnyílt a képzőművészeti kiállítás. Délm. 1945. márc. 17. 6 A képzőművészeti kiállítás időtartamát április 8-ig közkívánatra meghosszabbították. Délm. 1945. áprl. 1. 206