Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

lem miatt is — ekkorra már elviselhetetlenné vált. 136 Ezt tükrözte többek között Er­délyi Mihály 1941-ben írt bátor hangú újságcikke is, melyben kifejtette,hogy „.. .or­szágos jelenség az a nyomor, amely a művészetet sújtja, de ezek közül is leginkább a vidékiek vannak sajnálatos helyzetben... Ma a művészete pusztul ki Szegednek, holnap egyéb érték vesz el és végül, ha így halad, az életösztöne alszik ki." 137 Ebből a hullámvölgyből való felemelkedés Szeged képzőművészete számára — mind történelmi, mind társadalmi vonatkozásban — általában hazánk, illetve váro­sunk— 1944—45-ben történt — felszabadulása tette lehetővé. Festészetünk, szobrá­szatunk, grafikus- és iparművészetünk megújhodása — nemzeti művészetünk fejlődé­sének megfelelően —, az azóta eltelt három évtized során ment végbe. 136 Temesváry József: Miért haldoklik a szegedi képzőművészeti élet? Délm. 1941. okt. 12. (Temesváry József) t. j.: A szabályozásra szoruló műkereskedelem. Délm. 1942. okt. 31. 137 Erdélyi Mihály: Egy festő a szegedi képzőművészek válságáról. Délm. 1941. febr. 12. 204

Next

/
Thumbnails
Contents