Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

A két világháború közötti helyi műgyűjtők sorában — mint jeleztük — voltak, akik grafikai-lapok, ex-librisek megszerzésére törekedtek, támogatva ezzel az akkor itt működő' grafikusművészek : Tardos-Taussig Ármin, Vadász Endre, Buday György, Bordás Ferenc, Kopasz Márta és többek munkásságát. Népes táborukba tartozott: Némedy Gyula, Palócz Sándor, Déri Ernőné, Kolozs Lajos, Lusztig István és még mások. Soraikból fó'leg két szegedi ügyvéd, Palócz és Némedy grafikai gyűjteményei emelkedtek ki. Palócz Sándornak 1200-at meghaladó — nagyrészt külföldi — exlibrise volt, melyek halála után a Móra Ferenc Múzeumba kerültek. Több mint másfél ezer grafikai művel rendelkezett Némedy Gyula, akinek példásan rendezett kollekciójában — a külföldi és magyar művészek mellett — az említett szegedi grafikusok is méltón vannak képviselve. Ez a gyűjtemény 1970-ben szintén a helyi múzeum tulajdona lett. Némedy—mint a Tömörkény Társaság főtitkára — akkoriban részt vett a szegedi irodalmi és képzőművészeti életben. Helyi fametszők műveivel illusztrált verseskötetein kívül irodalmi és művészeti cikkei jelentek meg.

95 Szeged régi és újabb képzőművészetének fejlődését gondos tanulmányban foglalta össze.

96 A szegedi grafikuskultúra kibontakozását a gyakori tárlatok is nagyban előmozdították. Ebben a vonatkozásban megemlítjük az 1926-ban rendezett első itteni nyomdagrafikai kiállítást, melyet egy helyi újságcikk szépen méltatott, jelezve e műfaj kibontakozásának lehetőségét^ városunkban.

97 A további grafikai tárlatok sorából kiemeljük: Tardos-Taussig Armin, Magyar László és Buday György közös bemutatkozását (1933), valamint a Tonelli Sándor ezren felüli plakátgyűjteményét reprezentáló tárlatot, mely egy évben (1934) került megrendezésre Szegeden a Nemzetközi Grafikai és Ex-libris Kiállítással. Ezután ismét Buday György lépett a nyilvánosság elé Vadász Endrével (1936). Őket pedig Szigethy István budapesti grafikus kiállítása (1937), majd az „Új olasz fametszőművészeti tárlat" (1938), és Tóth Ervin művészeti író grafikai gyűjteményének bemutatása követte.

98 A harmincas években mind jelentékenyebbé váló Buday György művészete természetszerűleg hatással volt a helyi fiatal grafikusok, így Bordás Ferenc és Kopasz 95 Némedy Gyula: Erdélyi Mihály (Adatok a szegedi képzőművészet történetéhez.) Erdélyi Mihály festőművész kiállításának katalógusa. Szeged, 1936. 6—14.; Némedy Gyula: Képlátás, képnézés, képszeretet. Szeged, 1937. (Különnyomat a Szeged Napló 1936. évi karácsonyi számából.) 96 Némedy Gyula: Szeged képzőművészete. — Vármegyei Szociográfiák. I. Csongrád vármegye. Bp. 1938. 84—91. Némedy e tanulmányában — többek között — felsorolja a húszas-harmincas években Szegeden szereplő képzőművészeket. E szerint: Balogh Margit, Bidsz Margit, Bocskay István, Sz. Boga Lujza, Bordás Ferenc, Borza Gabriella, Buday György, Csertő (Klucsik) Ferenc, Csizmazia Kálmán, Czékus Erzsi, Devich Sándor, Dinnyés Ferenc, Dinnyés Éva, Dorogi Imre, Erdélyi Mihály, Fogassy Ödön, Felföldi Mihály, Gaál Dezső, Guckler Hedvig, H. Hatos Kornélia, Heksch Nándor, Hódi Géza, Jancsó Erzsébet, Józsa Károly, Kisjenői Klein Ernő, Kopasz Márta, Lengyel Endre, Madár Gizella, Mihály István, Ormosy Ferenc, Papp József, Parobek Alajos, Pfeifer Elek, Pördy Lajos, Répási Kurucz Gyula, Sávay János, Scultéty Rezső, Scultéty Éva, Cs. Sebestyén Károly, Sidlovits Kálmán, Szabó Géza, Szemenyei Ferenc, Szili-Török Dezső, Szolcsányi Gyula, Sztrókai Mária, Taiszer János, Tápai Antal, Temesváry József, Temesváry Józsefné, Tóbiás György Tóth István Jenő, Veres Elemér, Vígh Ferenc, Vinkler László, Vlasics Károly és Zakar Zoltán festő, szobrász, grafikus és iparművészekről tesz említést. A korabeli szegedi építészek és városrendezők közül: Bernitzky József, Sebestyén Endre, Szolcsányi István, Berzencey Domokos és Pálfy-Budinszky Endre neveit említi meg. E gazdag felsorolást kiegészítve, a harmincas évek helyi kiállításairól még: Árvay Vilma, Fetter István, Szánthó Mária, Szőke Győző, Tápai Lajos, Tóth Gyula és Vanek Sándor festőket tüntetik fel — többek között — a szegedi tárlatkatalógusok és kiállítási beszámolók. 97 Szegedi grafika. Délm. 1926. jún. 8. 98 Rovó: Szegedi grafika. Délm. 1933. jan. 22.; Művészi plakátkiállítás Szegeden. Délm. 1934. szept. 12.; Lengyel Vilma I. v.: Internacionális grafikai és ex-libris kiállítás a Kultúrpalotában. Délm. 1934. okt. 23., okt. 25.; Tavaszi Tárlat Felsővároson. Délm. 1936. áprl. 9.; Vér György (v. gy.): Szigethy István kiállítása. Délm. 1937. márc. 2.; Tóth Ervin: Az új olasz festőművészet. Délm. 1938. jún. 19.; Fametszetkiállítás (Tóth Ervin). Délm. 1938. dec. 22. 13 Évkönyv 193