Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

sen foglalkozott. A szegedi Buday kiállítást megnyitó Ortutay Gyula a kortárs barát méltató szavainak meggy ózó' hitelességével a vernisszázson túl, a Művészetben megjelent tanulmányában is felidézte s elemezte Buday György grafikusi munkásságának eredményeit. Szavai szerint a régóta Londonban élő „...művész nem lett hűtelen ifjúsága eszményeihez, nem tagadta meg sem szociális, sem európai, sem magyar mondanivalóját, hanem úgy emelkedett új meg új művészi formákon keresztül, mind magasabbra, hogy ifjú kora tisztasága, forradalmi becsülete és művészi igényessége csak még inkább kiteljesedett."

86 Buday György — ez a különféle hatásában általunk még nem eléggé felmért művészegyéniség — 1907-ben Kolozsvárott született. Az imponálóan gazdag grafikai tevékenység és társadalmi, szellemi mozgékonysága, mely életpályájának jellemző tényezőivé váltak mint előrevivő erők korán megnyilatkoztak benne. Még középiskolás, de már folyóiratoknak illusztrál, rajzaiból kiállítást rendez és önképzőköri lap megjelentetésénél bábáskodik. A húszas évek közepén Szegedre került és az itteni egyetemen 1930-ig jogászkodott. „Hamar az egyetemi ifjúság szegedi mozgalmainak egyik vezetője lesz, elnöke a Bethlen Gábor Körnek, elindítója és irányítója az agrársettlement mozgalomnak és az ebből 1931 őszén kinövő-megszülető Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának" — jegyzi meg Csaplár Ferenc, a kollégium történetének írója.

87 Buday György, Erdei Ferenc, Hont Ferenc, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor és a kollégium más tagjai falukutató munkát végeztek. Kapcsolatban állottak a szegedi munkássággal. Kulturális rendezvényeket hoztak létre a helyi munkásotthonban. A Szegedi Kis Kalendárium с kiadványuk magyar népdalokkal és Buday fametszeteivel ismertette meg az olvasókat. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenysége, a Horthy-rendszerben terjesztett népi, nemzeti kultúra terén elért eredményei révén vált jelentőssé.

88 Maga Buday Györgv ,,A szegedi tanya problémái" с kiadvánvával (1930), valamint más hasonló témájú előadások és cikkek révén végzett felvilágosító munkát, mellyel az itteni parasztság életkörülményeire és a falukutatás fontosságára hívta fel a közfigyelmet. Azok az újszerű és mélyreható népi élmények, melyeket az Erdélyből az Alföldre származott Buday számára a Szeged-környéki parasztvilág megismerése jelentett, nyilvánvalóan a művész grafikai munkásságában fejeződtek ki leghangsúlyosabban. Ezt mutatja első jelentős alkotása, az 1931-ben készült, 15 fametszetet felölelő szegedi kiadványa: a „Boldogasszony búcsúja",

89 melyet a Magyar Bibliofil Társaság „Az év legszebb könyve" címével tüntetett ki, és még hároszor kiadásra került. „E tragikus képsorozat — írja Tóth Ervin — évek óta formálódó látomások megfogalmazása, s mindmáig Buday legérettebb, legsajátosabb műveihez tartozik. A parasztság tragédiájának vetülete ez a szövegnélküli, Masereel képregényeit idéző sorozat, s hangulatilag erősen kapcsolódik a Budayhoz baráti szálakkal fűződő — Radnóti Miklós Kesergő-jéhez."

90 A következő évek — a szegedi egyetemen rajzlektorrá lett — Buday György tehetségének kibontakozását tükrözik. Különösen gazdag termést hozott az 1933-as esztendő, amikoris az ő illusztációival több kiadvány jelent meg. így a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma Ortutay Gyula: „Mondotta"... с — nyíri, rétközi balladákat, betyár és juhásznótákat tartalmazó — könyvét adta ki, melyet Buday 8 fametszete díszített. A Kolozsváron napvilágot lá86 Ortutay Gyula: A hatvanéves Buday György köszöntése. Művészet, 1967. jún. 6. sz. 16—18. 87 Csaplár Ferenc: Radnóti és Buday György. Tiszatáj, 1964. nov. 9. 88 Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. (Irodalomtörténeti Füzetek 52. Bp. 1967. 89 Ortutay Gyula: Boldogasszony búcsúja (Buday György fametszetei, Délm. 1931. okt. 13. 90 Tóth Ervin: Buday György hatvanéves. Művészet, 1967. jún. 6. sz. 19. 189