Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

menyét a szegedi múzeumnak ajéndákozta.

74 Az 1936 őszén, felesége halála után ide került gyűjteményben egyéb műveken kívül: Barabás Miklós, Székely Bertalan, Mednyánszky László, Rudnay Gyula és Nyilasy Sándortól való képek szerepeltek. Az új magyar festészet felé az 1930-as években a szegedi származású Völgyessy Ferenc,™ Budapesten élő főorvos fordult. Az elmúlt négy évtized alatt a XX. századi magyar festészet területéről több, mint 150 olyan jelentős alkotást (Szinyei Merse, Ferenczy Károly, Rippl Rónai, Csontváry és más magyar mesterektől származó műveket) gyűjtött össze, amelyeknek együttese nemcsak jól érzékelteti a hazai modern piktúra tartalmi és stiláris alakulását, de az általa összeválogatott képek művészi színvonala Völgyesy gyűjteményének értékét rendkívül magassá, „nemzeti érdekűén védett" jellegűvé emeli. Szülővárosához, Szegedhez való tartózandóságát Völgyesy azzal is kifejezi, hogy gyűjteményében a legkiválóbb szegedi festők alkotásai gazdagon helyet kaptak. Völgyesy Ferencben tulajdonképpen a régi híres szegedi műgyűjtő-családok egyetlen ma is hozzájuk mérhető modern gyűjtőjét tisztelhetjük. A birtokában levő alkotásokat a Móra Ferenc Múzeum 1965 őszén mutatta be.

76 A műgyűjtők által támogatott helyi grafikus-kultúra „fészke" a szegedi egyetemen teremtődött meg, ahol 1925-ben — az országban először — rajzlektorátust hoztak létre. Ezt az állást indításként, a kolozsvári származású Lápossy-Hegedűs Gézával (1875—1929)

77 töltötték be, aki négy éven át — haláláig — itt fejtette ki rajzpedagógiai tevékenységét. Lápossy alapos szakmai felkészültségét a budapesti iparművészeti iskola után, Német-, Francia- és Olaszországban szerezte meg, s stúdiumait Székely Bertalan és Tardos Krenner Viktor mellett fejezte be. Természetelvű akvarelljaival („Tápéi nádfedelű ház") és mitologikus tájképeivel („Kompozíció"), a helyi és fővárosi tárlatokon időnként résztvett. 1926-ban, a Kass Szálló halljában Veress Elemérrel együtt Lápossy gyűjteményes kiállítást rendezett.

78 Az aktív fesztészet helyett inkább a képalkotás elmélete érdekelte. „Igen sokat kísérletezgetett ily irányban — írja róla Lyka Károly — úgy, hogy elég ritkán jutott abba a helyzetbe, hogy mint kiállító szerepeljen."

79 Lápossy-Hegedűsnél kezdte tanulmányait a mai helyi festők közül Vinkler László. A szegedi egyetem rajzlektori állását Lápossy után, a szintén Kolozsvárról ide került Buday György foglalta el. Mielőtt jelentős tevékenységére rátérnők, a szomorú módon korán elhunyt Vadász Endréről szólunk, aki a város szülötteként rövid pályája során szép elismerésben részesült. Vadász Endre (1901—1944), az első rajzleckéit Heller Ödön szegedi festőiskolájában kapta, ahova 1920 körül egy évig — a szintén tragikus végű Heller haláláig — járt. Ezt követően Fényes Adolf volt a mestere, majd beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, s itt a festésben Glatz Oszkár, grafikában pedig Olgyai Viktor és Zádor István növendéke lett. Gyorsan kibontakozó tehetségével egymás után szerezte meg a Fruchter-díjat (1923), a Szinyei Társaság kitüntető elismerését (1924) és állami ösztöndíjat is kapott, (1925). 1926 tavaszán, már mint beérkezett fiatal művész ren74 Két urna a múzeumban (az Ambrozovics-hagyaték mellett). Délm. 1936. nov. 21.; Lásd: a Szegedi Városi Múzeum Szépművészeti Osztály lajstroma 1937 január 27-én bejegyzett 373—632 tételszám alatti „Ambrozovics-féle gyűjtemény" műtárgy felsorolását. 76 (Temesváry József) t. ].: Szegedi műgyűjtő-családok. Délm. 1942. okt. 4. 76 Szelest Zoltán: Völgyesy Ferenc műgyűjteményének kiállítása Szegeden. Délm. 1965. okt. 5.; s. a.: Dr. Völgyesy Ferenc magángyűjteménye — a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításában. Tiszatáj, 1966. febr. 2. sz. 168.; Szelest Zoltán: Völgyesy Ferenc képei és a szegedi műgyűjtés útja. Művészettörténeti Értesítő, 1971. 1. sz. 23—30. 77 Lyka Károly: Lápossy-Hegedűs Géza. Magyar Művészet, 1929. 7. sz. 429.; Lápossy-Hegedűs meghalt. Délm. 1929. szept. 22. 78 Művészeti képkiállítás (Lápossy-Hegedűs és Dr. Veress Elemér tárlata) Délm. 1926. febr.18. 79 Lyka K.: i. m. 186