Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

között létrejött változatai közé, a Derkovitsnál is fel-feltűnő „munkás-csendó'r" motívum, forradalmi szellemű alkotások sorába.

56 Parobek Alajos mellőzése szocialista meggyőződésével függött össze, amely nyilvánvaló volt a jogaikért harcoló munkásokat, szegényeket és koldusokat ábrázoló képeiből. Kortársa, Dorogi Imre írja a művész halála alkalmából: „...Parobeknek szegénység, szükség és sokszor nyomor volt az osztályrésze, egészen a haláláig... Parobek tehetséges festő volt és a képzőművészeti állapotainkra vet elsősorban szomorú fényt, hogy egy festő idejének és munkaerejének tekintélyes részét művészi igényektől mentes nyárspolgári szükséglet kiszolgálására kénytelen fordítani."

57 Bálint Sándor szerint Parobek Alajosnak 1935—1942 között az alsóvárosi kolostor adott műtermet és ellátást. Ő restaurálta a templom barokk keresztúti képeit, és a kolostor ebédlőjébe Utolsó Vacsorát ábrázoló nagyméretű olajképet festett. Szegeden sok lakást díszit egy-egy jellegzetes Parobek-kép. Férfiasan hangolt festményein olykor derűs kedvű tápéi parasztfiatalokat ábrázolt; hol drámai hatású munkásmegmozdulások kerültek vásznaira. Említett „Sztrájk" с nagy képét — több más festményével együtt — az 1926-ban, a Kass Szálló halljában megrendezett önálló kiállításán mutatta be.

58 Tárlatának sikerét az is fokozta, hogy művei között Juhász Gyula tartott előadást.

59 Parobek történelmi témájú alkotásai közül említésre méltók a Hunyadi török elleni háborúját felidéző kompozíciói. Dózsával kapcsolatos ábrázolásainak elgondolását több résztanulmány tükrözi. Az ötvenegy éves korában elhunyt Parobek Alajost mély embersége és műveinek legjobbjaiban kifejeződő, haladó világnézeti állásfoglalása a magyar szocialista festők sorába emelik. Emlékezetére alkotásaiból — Hódi Géza képeivel együtt — 1956 őszén a szegedi múzeum kiállítást rendezett, amelyen közel harminc festményét („Parasztlány", „Történelmi kompozíció") mutatták be.

60 „A képzőművészet és a munkásmozgalom kapcsolatának, kölcsönhatásának a kutatásában — állapítja meg Aradi Nóra — a történettudományok felöl elsősorban arra keresünk választ, hogyan válik a képzőművészeti alkotás — direkt gyakorlati funkciója révén — munkásmozgalmi dokumentummá, és hogyan válhat a kép, grafika, szobor — visszatükröző funkciója révén — történeti forrásanyaggá. A művészettörténettudomány felöl a kérdés elsősorban az, hogy milyen nyomot hagy a művészettörténetben a munkásmozgalom, és mennyiben hat a művészettörténeti folyamatra a művészek és művészcsoportok személyes részvétele a munkásmozgalomban. Nyilvánvaló, hogy mindvégig egymásra is ható, egymást feltételező komponensekről van szó, s a művészettörténeti kutató munkában egymástól elválaszthatatlanok a különböző oldalról történő közelítések."

61 56 Parobek a harmincas évek közepén ismerkedett meg Lacsán Mihály szegedi cipőgyári dolgozóval, aki az akkori Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságának tagja volt. A festészet iránt kedvet érző fiatal munkást Parobek fél évig tanította. Tehetségét felismerve felajánlotta, hogy ingyen foglalkozik Lacsánnal, akit a Képzőművészeti Főiskolára szeretett volna felkészíteni, illetve az ő festői tapasztalatait — más tanítványa mellett — a munkásfiúnak akarta átadni. E tervében azonban a közben bekövetkezett halála megakadályozta. A felszabadulás után Szegeden kerületi tanácselnökké lett, nagy munkásmozgalmi múlttal rendelkező Lacsán Mihály ma is őszinte elismeréssel vall Parobekről. A festővel és a „Sztrájk"-kal kapcsolatos értékes adatszolgáltatásaiért Lacsán Mihály elvtársnak itt mondunk köszönetet. — Délm. 1955. júl. 28. 57 Dorogi Imre: Parobek Alajos. Tiszatáj, 1947. 6—7. sz. 79—81. 58 (Lengyel Vilma) I. v.: Parobek Alajos tárlata. Délm. 1926. máj. 28.; Parobek Alajos karikatúrája (Magyar László linómetszete). Délm. 1926. jún. 12. 59 Juhász Gyula előadása Parobek Alajos tárlatán. Délm. 1926. máj. 30. 60 Hódi Géza és Parobek Alajos szegedi festők emlékkiállítása. Délm. 1956. okt. 9. 61 Aradi Nóra: A képzőművészet és a munkásmozgalom kapcsolata a két világháború között Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő. 1973. 2. sz. 117. 180