Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Az alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom. XVI. sz. Szeged fejlődött a szegedi vár, mely „...végső alakját a XV—

XVI. század fordulójára érte el... és nemcsak Szegednek, de az egész Alföldnek egyik legszebb középkori építészeti alkotása volt."

13 Délkeleti tornyának alapfalai a Tisza alacsony vízállásakor ma is kivehetők. Szeged, mint fontos stratégiai és forgalmi csomópont, gazdaságilag rendkívül fellendült. Hozzájárultak ehhez a királyi kiváltságok, melyek a várost Buda és Székesfehérvár rangjára emelték. A szegedi polgárok anyagi, társadalmi és kulturális színvonala messze kiemelkedett az alföldi környezet életformájának átlagából. Számottevő a helyi kolostorok kódexműhelyeinek tevékenysége. A premontrei apácák számára készült az Apor, Lányi (1519), Szegedi és a Pozsonyi kódex (1525), amelyek egykorú irodalmunk jelentős alkotásai. Ezeket minden valószínűség szerint az apácák Szent Lélek-ről elnevezett felsővárosi monostorában őrizték. A XV—

XVI. század fordulójának gazdagságát és magas szintű kultúráját kitűnően reprezentálja a szegedi ferencesek által épített Havi Boldogasszony templom, melyet János barát, a nyírbátori, kolozsvári templomok építőmestere alkotott. Joggal tartják a szakemberek — köztük a templom monográfusa, Bálint Sándor is —, 13 Nagy Z.—Papp I.: i. m. 39. 14