Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

portré" (1909), valamint a költőnek e szoborról írt „A torzóm" с szép verse.

16 Petri Lajos 1909-től több mint tíz éven át Brüsszelben tartózkodott. Szobrászata a belga művészet tanulságai alapján egyre érettebbé vált. A külföldi kiállításokon díjat nyert „Startoló" с bronzszobrának (1910) egyik példánya a spanyol Nemzeti Múzeum tulajdonába, a másik a Magyar Nemzeti Galériába került.

17 Petri 1922-ben hazatért és Budapesten telepedett le. Itt női portrékkal és aktokkal szerepelt a Műcsarnok kiállításain, és önálló bemutatkozásai is voltak a húszas években az Ernst Múzeumban és 1925-ben Bécsben.

18 1926-ban alkotott Petri egy márvány női aktot, mely „Boross József emlékmű"ként — a nevezett igazgató főorvos arcmásával — Szegeden az I. sz. kórház elé került.

19 Petri köztéri művei közül legjelentősebb a Bástya sétányon levő klasszicizáló lovas szobra, (Erdélyi kettes huszárok emlékműve, 1935). A harmincas évek végéig főleg pályázatokon szerepelt. Ezután rosszabbodott helyzete és hosszú ideig mellőzöttségben élt. 1959-ben Brüsszelben sikeres kiállítást rendezett, majd egy év múlva Budapesten a Nemzeti Szalonban, eddigi életművét mutatta be.

20 A művész kívánságára alkotásait 1963 telén a Móra Ferenc Múzeum is kiállította,

21 de Szegedre való jelképes „visszatérését" Petri Lajos nem érhette meg. Városunkban bemutatott retrospektív anyaga jól érzékeltette a művész emberábrázoló tehetségét. írókat, festőket, muzsikusokat megjelenítő arcmásait változatossá tette az egyén sajátos karakterének kifejezése.

22 Példának említhetjük „Kodály Zoltán" komoly bronzportréját (1927), „Tersánszky Józsi Jenő" élceket szülő fejének gipsz-mását (1950), vagy egy fiatal angol lány, „Miss G. E." fehér márványbüsztjét (1912) és az aszketikus „Károlyi Lajos" sötét tömbű szobrát (1915). Gazdag oeuvrejéből kiemelkedik még Kedves Mester, beteg vagyok, most kelek föl, tegnap egész nap feküdtem. Holnap ha csak lehet. megyek ismét Va 9-kor. A művészet parancsol és én, mint Jarius leánya, — járni fogok. Szeged, 1909. júl. 20. Üdv! Locsoljon addig is: Juhász Gyula" Két verseskötetét Juhász Gyula, a következő ajánlással ajándékozta Petri Lajosnak: Juhász Gyula versei. Szeged, 1907. „Pick Lajos dr.-nak és mesternek, részben egy fejért. Szeretettel: Juhász Gyula. Szeged, 1913. júl. 26. „Egy verset írtam fent nevezett mesternek Brüsszelbe. (Lásd: Független Magyarország, 1909. Karácsonyi szám.)" Ez az én vérem. Juhász Gyula versek Szeged, 1919. „Itt Tömörkény, ott Gárdonyi lakott, Pick Lajos Laci erre ballagott. Szeretettel tanuló társad: Juhász Gyula" A felsorolt Juhász—Petri-dokumentumok Piller Lászlóné (Budapest) tulajdonában vannak. Petri Lajos franciára lefordította Juhász Gyula „Milyen volt szőkesége..." с versét, melyet a költőről szóló kis tanulmányával együtt, 1958-ban, a brüsszeli „Le Musée du Soir" с. munkás irodalmi lap leközölte. 16 Juhász Gyula összes versei. Bp. 1959. 268—269.; Petri Lajos szobrászművész gyűjteményes kiállítása. 1960. Nemzeti Szalon. Katalógus. 2. 17 Petri Pick Lajos „Startoló" с szobra — amelyet a spanyol kormány vásárolt meg a madridi városi múzeum számára. —• a barcelonai világkiállításon volt kiállítva. Repróval. Délm. 1930. aug. 17. 18 Pick Lajos sikere. Délm. 1925. nov. 1. 19 A Boross-emlékmű. Délm. 1926. szept. 3.; Szeged szobrai. Akt. Repróval. Délm. 1969. dec. 14. 20 Petri Lajos szobrászművész gyűjteményes kiállítása. 1960. Nemzeti Szalon Katalógus. 21 Szelesi Zoltán: Szegedtől-Szegedig. Jegyzetek Petri Lajos emlékkiállításáról Délm. 1963. dec. 30. 22 Kampis Antal: Petri Lajos. Művészet, 1962. július. 7. sz. 18—19. 157