Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

súlyozta annak nyugtalanságát. A burkolóanyag megválasztásával, a burkolásban a Dömötör-toronyhoz való alkalmazkodással pedig nemcsak történelmi hangulatot tudott teremteni, de a műemlék értékeit a Dóm ellenére is érvényre tudta juttatni... Az eltelt évtizedek alatt sokan kárhoztatták a némileg idegenül ható városképi együttest. Építészeti értékeit azonban ma már egyre kevésbé vonják kétségbe. Mind gyakrabban emlegetik az ország legszebb zárt tereként, a téglaburkolat szegedi meghonosodásával pedig mind szervesebben illeszkedik a városképbe, s hiánya ma már — az itt rendezett szabadtéri játékok miatt is — pótolhatatlan űrt jelentene."

3 Rerrich Béla nevéhez fűződik még az itteni püspöki palota inteiieurjének tervezete, valamint a klinikai épületek (Korb Flórián) ridegségét feloldó kertek elgondolása is. A Dóm-téri koncepcióba ízült a Szent Dömötör-torony restaurációja. A torony helyreállítása során kerütek bele Weichinger Károly keresztelő kútja és AbaNovák Vilmos szuggesztív hatású freskói (1931), melyek "... sajátos előadási módján — Genthon István találó megállapítása szerint — átdereng a római mozaikművészetnek hieratikus merevsége."

4 A „római iskola" festői hözé tartozó Kontuly Rerrich Béla: Dóm tér (terv.: 1927.) Szeged 3 Varga József: A Szegedi Dóm-tér (kézirat, 1972.); E témáról lásd még: Nagy Z.—Papp I.: i. m. 197—203. 4 Genthon István: Az új magyar festőművészet története, 1800-tól napjainkig. Bp. 1935. 264.; Aba-Novák Vilmos freskói a Csonkatorony keresztelő-kápolnájában. Szegedi Szemle, 1931. 18. sz.; Régi Béla: Festmények a Templom-téri öregtoronyban. Délm. 1931. jól. 12.; A Templom-téri Csonkatoronv freskói. Délm. 1933. szept. 26.; Berezeli Anzelm Károly: Modern képrombolás. Délm. 1933. okt. 31. 153