Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

valóságát, megtörje a közöny jegét és fölvirágozza a homokot... Nagybánya, Szolnok és Kecskemét után Szegednek is meg kell teremtenie a maga Barbizonját, és ez az első tárlat ennek a vágynak és akaratnak jegyében fogantatott. Abból a földből, amelyben Károlyi Lajos álmodik az örök szépségről, a művészet nagyszerű tavaszának kell teremnie "

93 Az AME Juhász Gyula által tudatosított programjának megvalósulása azonban csak Szeged felszabadulás utáni képzőművészetében teljesedhetett ki. Az AME 1928 nyarán a szegedi Kass Szálló termeiben kiállítást rendezett. A helyi művészek közül a katalógus felsorolása szerint a következők vettek részt: Árvay Ilona, Dinnyés Ferenc, Dorogi Imre, Fogasy Ödön, Hódi Géza, Cs. Joachim Ferenc, Joachim József, Láposy Hegedűs Géza, Nyilasy Sándor, Papp Gábor, Papp József, Parobek Alajos, Pfeifer Elek, Sebestyén Endre, Szolcsányi Gyula, Temesvári József és Tóbiás György. A szegedi festőkkel és szobrászokkal együtt szerepeltek még a tárlaton Kecskemét, Vásárhely, Orosháza, Szentes és Békéscsaba itt bemutatkozó vendégművészei is.

94 Nyilasy az AME első kiállításán, egyéb festményei mellett két sikerült tájképét, a „Tavasz a földeken"

95 és a „Tápéi kompkikötő"

96 с alkotásait is bemutatta. Előbbi képe elárulja, hogy a természetben mindazt megtalálta, amit a festő keresett : a lenyűgöző egyszerűséget, az élet reménykeltő gazdagságát. A vásznon alföldi szántóföldet látunk, alacsony horizonttal és nagy éggel. Az esőt hozó borús ég alatt szélesen elterülő föld tompa barnája és a vetések zöld táblái összhangban egyesülnek. A vetésszőnyegek érzékeltetik a tér mélységét, ám a háttérben egy facsoport foltja is a messzeséget hangsúlyozza. A borús ég ellenére élettel teli a határ. A művész líraisága elmélyültebbé vált. A „Tápéi kompkikötő" с alkotásán tájfestési törekvéseinek eddig elért eredményeit kamatoztatja. A kép előterében a tápéi komp lerájóját látjuk. A víz tükrében az ég felhőtlenül kéklik. Az egészre ráborul a táj feletti levegő finom rezgése. A művész gazdag színekkel festi meg a kényelmesen haladó folyót, a dús lombú fákat, bokrokat s a földeken munkálkodó embereket. A háttér, a kompra szálló, rakodó parasztokat mutatja. Széles ecsetjárással, frissen megfogalmazott kép ez, melyet a nyár meleg, sárgászöldes atmoszférája tölt be. Első gyűjteményes kiállítását Nyilasy meglehetősen későn, negyvenhét éves korában, 1930 tavaszán rendezte meg, ezúttal is a Kass Szállóban. Munkásságát az újságok Szeged egyik legkiválóbb festőjének kijáróan méltatták. Többek között megállapították, hogy „...Nyilasy nem a mozdulatlan tájkép festője. Az ünnepek tiszta, megbékélt kedélye áramlik alkotásaiból, amelyekben úgy lüktet az élet, mintha képkereteiben a szabad természet tört volna magának ablakot."

97 Nyilasynak e tárlatán néhány portréja is szerepelt. Ez is indokolta teszi, hogy röviden szóljunk emberábrázolásairól is. Arcmásai általában nem akadémikus értelemben vett száraz portrék, hanem hangulati képek, lélektanulmányok. Ezeken is meglepő a valóság iránti érzéke. Mikszáth Kálmán-t

98 Reizner János-t (1904),

99 Tömörkény István-t (1927)

100 meg93 Juhász Gyula: Bevezető sorok. — Katalógus az Alföldi Művészek Egyesületének (AME) I. tárlatáról. Szeged, 1928. 3—4. 94 Katalógus az Alföldi Művészek Egyesületének (AME) I. tárlatáról. Szeged, 1928. 9—14. 95 Móra Ferenc Múzeum tulajdonában, (o. „. 35X45 cm. J. j. 1. „Nyilasy" Ltsz.: 55.532) 96 Szeged Mj. Városi Tanács tulajdonában. 97 Vasárnap nyílik Nyilasy Sándor kollektív képkiállítása. Délm. 1930. máj. 18. 98 Móra Ferenc Múzeum tulajdonában (o. v. 128x88 cm. J. n. Ltsz.: 50.17). 99 Móra Ferenc Múzeum tulajdonában (o. v. 94x73,5 cm. J. b. 1.: „Nyilasy" Ltsz.: 50.424). 100 Móra Ferenc Múzeum tulajdonában (o. v. 95X76 cm. J. n. Ltsz.: 50.546). 10* 147