Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Itt kell végül utalnunk arra, hogy a hosszú évtizedek után Makón 1971-ben — a Rudnay hagyományok folytatásaként — ismét megalakult a Maros-menti Művésztelep, melyen két heti nyári időtartamra — a több mint félszáz hazai, sőt külföldi művészeken kívül — a szegedi festők közül is számosan résztvettek. Károlyi Lajos és Juhász Gyula Diósszilágyi Sámuel makói orvos otthonában, mint már említettük — 1925 nyarán —, Károlyi Lajos és Juhász Gyula is a vendégek közé tartoztak. Nem ez volt az első találkozásuk. A Tanácsköztársaság idején kerültek kapcsolatba, amikor Juhász Gyula az 1919 májusában rendezett szegedi tárlatról és Károlyi festményeiről is írt : „Károlyi Lajos mester — méltatta Juhász — csak néhány kisebb kézjegyével szerepel szerényen és kimagaslóan. Zöld és sárga színharmóniája mélységesen tiszta, mint egy andante religioso, csendélete hervatag rózsáival leheletfinom."

48 E néhány soros jellemzés is jól tükrözi azt a tiszteletet és elismerést, mellyel a művészetszerető költő a festő-lírikus Károlyinak elejétől fogva adózott. A közönség e két név közül jobbára csak egyiket ismeri : a költőét. Károlyi Lajosról, a festőről keveset írtak eddig, pedig ő volt a Tisza-parti festészet „Juhász Gyulája". Személyében és alkotásaiban értékes embert és érdemes művészt fedezhetünk fel. Károlyi törekvéseinek és munkásságának leghívebb kortársa, megértője és becsülője Juhász Gyula volt. Számos cikket, sőt verseket is írt a művész méltatására. Érzelemgazdag barátságuk és rokonleik űségük folytán kölcsönösen hatottak egymásra.

49 Károlyi Lajos pályáját — miután Szegeden 1900-ban telepedett le — a század elejétől kell figyelemmel kísérnünk. Ez időben nyitott festőiskolát a városban.

50 A nevéhez fűződő első szegedi festőiskola nagy érdeklődésnek örvendett. A helyi fiaKárolyi Lajos: Rózsák. 1906. o. v. 50x78 cm. MFM nyugvás számomra, hogy sok évtizedes pedagógiai tudásommal és művészetemmel ezt elősegíthetem... Amilyen szomorúan juttatja eszembe koromat, épp oly megnyugtató és jóleső érzést nyújt, hogy képzőművészeti főiskolánknak nem is egy professzora van, akik tanítványaim voltak és így átadhatják művészifjúságunknak azt, amit annak idején tőlem tanultak." — Rudnay Gyula levele Szelesi Zoltánhoz. Bp. 1953. jan. 7, A címzett tulajdonában. Itt szeretnék köszönetet mondani László Gyula professzor úrnak, aki szíves volt figyelmünkket Rudnay Gyula szegedi, makói és hódmezővásárhelyi művésztelepének jelentőségére ráirányítani. 48 Juhász Gyula: Szegedi művészek kiállítása a Kultúrpalotában. Délm. 1919. máj. 18. 49 Szelesi Zoltán: Károlyi Lajos. — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958—59. Szeged, 1960. 143—189.; Szelesi Zoltán: Juhász Gyula és Károlyi Lajos. — Juhász Gyula 1883—1937. — Bp 1962. Szerk.: Paku Imre 455—458. 50 Czibula Antal: A nagy diktátor. Szeged, 1928. 169—199. 135