Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Szeged már a XII. században jelentőssé vált a Maroson jövő erdélyi só raktározása folytán. A tatárjárás után IV. Béla idején épült erős vár az itteni sóházak védelmét is szolgálta. Szeged lakosságát ezidőben az Alsóvároson élő földművesek, állattenyésztők, pásztorok, a Felsővároson letelepült halászok, iparosok, s a Palánk polgárai tették ki. A városban lakó sószállítók általában az ország több részében megfordultak, s közülük sokan délvidéki és szerémségi szőleik révén módos borkereskedőkké váltak. A királyi várossá lett (1405) Szegeden „...az itt létesülő királyi kamara és pénzverő emberei — Mendöl Tibor szerint — erősen tarkítják a korábbi halász, pásztor és földműves népességet. Vásárokról hallunk, a XIV—XV. században pedig nagyszámú kézműiparosról és kereskedőről vannak feljegyzések."

3 A minden tekintetben erőteljesen fejlődő Árpád-kori Szeged a déli országrész fonRómai férfiszobor arcrésze. tos bázisává vált. II. sz. f. márvány. MFM Az Árpád-kor helyi gazdasági- és művelődési életének kialakításában jelentős szerep jutott az itt — és a környéken — levő monostorhálózatnak. A tatárjárás előtt Felsővároson, a mostani templom helyén virágzott a Szent Miklósról nevezett bencés apátság, melynek maradványai még nincsenek föltárva. Szeged későromán-koragótikus műemlék-kultúrája minden bizonnyal kapcsolatba hozható vele, mint pl. a XII—XIII. századi palánki Szent Dömötör toronnyal és a felsővárosi Szent György templommal is. Az utóbbi templom alapjai még szintén feltáratlanok. Alsóvároson я Szent Péter templom állott, a városban pedig a Szent Erzsébet templom, mely a XIV. századból származott. Az itteni Kőtárban levő félköríves párkány, és páfránydíszes ablakkeret töredékek — melyeket ugyancsak Kováts István mentett meg a várbontás alkalmával — a korabeli helyi kőfaragók művészi munkásságáról tanúskodnak.

4 „A szegedi múzeum 22 románkori töredékéből épületek szerkezetére nehezen következtethetünk... Az utóbbi évek Sövényházán végzett ásatásai azonban — írja Trogmayer Ottó, az ásatás vezetője —, módot adnak arra, hogy egy román kori templom többszöri átépítésének folyamatát nyomon követhessük. E helyen állott ugyanis Szer monostor, a Bor-Kalán nemzetség tulajdona. Első említése 1233-ból származik, amikor II. Endre 1000 kősó részesedést juttat a monostornak... Az első ásatásokat a múlt század végén folytatták, Rómer Flórisnak, a kor egyik legjobb szakemberének vezetésével ... 1970—73 között a templom teljes feltárására sort kekerítettünk s a munka során hét fő építési periódust tudtunk elkülöníteni. A X—XI. sz. fordulóján épülhetett a legrégibb egyhajós, patkó alakú szentélyű templom, melyet rövidesen homlokzati toronnyal bővítettek ... A XI—XII. sz. fordulóján ismét nagyarányú átalakítást végeztek... Az így kialakított szerkezet az egyetlen eddig is3 Mendöl Tibor: A Tisza-Maros-szög városa. Élet és Tudomány, 1954. 560.; Szeged királyi várossá válásának körülményeiről lásd Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben. Szeged, 1968. 4 Bálint S. : i. m. 12—13, 20—21, 51—52, 62, 69—74, 87, 93, 128. ; Entz Géza: Szegedi Múzeum Kőtára. Katalógus. Szeged, 1960. 10