Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

megrázkódtatást okozott az egykori uralkodó osztálynak, hogy a visszahatás, a retorzió rendkívül agresszívvé vált, a haladó törekvéseket elutasítás fogadta, üldözés kísérte."

1 A Szegeden kibontakozó ellenforradalom nemcsak az itteni munkásosztálytól követelt sok áldozatot, de a szocialista felfogású értelmiségieket, művészeket is üldöztetésre vagy halálra ítélte. Heller Ödön (1878—1921)

2 festőművész elhunytának tragikus körülményeit a múlt rendszer igazságszolgáltatása mesterséges homályba borította. Heller pályáját Budapesten, Vajda Zsigmondnál kezdte, majd Münchenben és Párizsban folytatta. 1906—07 nyarán a nagybányai festőiskola növendéke lett. Utána Szegedre költözött, és haláláig itt is dolgozott, míg 1921 júliusában, Tápé határában meg nem gyilkolták. A Tisza-parti töltésen kerékpárjával Szeged felé haladó festőre a merénylők orozva támadtak, akit heves tusakodás után fejbelőttek és holttestét a folyóba dobták. A gyilkosságot fehér tisztek és katonák követték el, egyetlen tanújukat, Ábel János tápai mezőőrt életveszélyes fenyegetéssel kényszerítve hallgatásra. A hivatalos eljárás ezután szerelmi históriát kovácsolt az ügyből, és Heller egykori tápai modelljét, Bodóné Török Vicát, annak öccsét, Török Mihályt, valamint a fiatalasszony férjét, Bodó Antal földműveseket féltékenységből eredő szándékos emberölés vádjával letartóztatták. Kellő alibi igazolása után azonban és egyéb nyilvánosságra nem hozott ok miatt (minthogy Hellert nagykaliberű katonai revolverrel ölték meg), a vádlottakat felmentették.

3 Hellert annak a napnak az előestéjén gyilkolták meg, midőn Tabódy Zsolt ezredes hadbírósági tárgyalására a védelem koronatanújaként lett volna beidézve.

4 A Direktóriumi tagsága miatt felelősségre vont Tabódyt Heller pozitív tanúvallomása alapján fel kellett volna menteni. Ezért likvidálták a festőt, aki egyébként is a helyi képzőművészek újításaiért harcolt a proletárdiktatúra idején.

5 Temetésén barátja, Juhász Gyula vett tőle búcsút. Móra Ferenc pedig egyik regényébe, „A festő halála" с könyvébe beleszőtte Heller tragédiáját, de a későbbi kiadásnak megváltoztatta a címét. A könyv „Négy apának egy leánya" címmel jelent meg ismét, és témája is csak bizonyos vonatkozásban volt azonosítható a valósággal.

6 Heller Ödön színvonalban megközelítette Nyilasy alkotóerejét. Őt is elsősorban a tápai nép és környezete, a napsütéses Tisza-part érdekelte. Az alföldi iskola lírai 1 Pogány Ö. Gábor: A Horthy-korszak hivatalos művészetpolitikájáról. Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2. sz. 214. 2 Téli Tárlat. Délm. 1912. nov. 6.; Domokos László: Magyar Művészek Műkiállítása. Délm. 1913. márc. 7.; Heller Ödön. Délm. 1915. nov. 14., 21.; Képek, rajzok, katonaarcok. Délm. 1918. máj. 19. 3 Heller Ödön festőművész nyomtalanul eltűnt. SzN 1921. júl. 16.; Megtalálták Heller Ödön festőművész holttestét. Szeged, 1921. júl. 17.; Heller Ödön tragédiája. A munka, 1921. júl. 17., SzN 1921. júl. 18.; Bonyolódik a Heller-ügy. Szeged, 1921. júl. 20.; A Heller-féle gyilkosság rejtelmei Szeged, 1921. okt. 16.; Helybenhagyta a Tábla a Heller-gyilkosság ügyében hozott első fokú ítéletet. SzN 1922. jún. 23.; Heller Ödön meggyilkolása a Tábla előtt. Szeged, 1922. jún. 23.; Befejeződött Hellerfestő meggyilkolásának bűnpere. SzN 1922. szept. 20. 4 Tabódy Zsolt ezredes és Detre Béla volt százados a katonai törvényszék előtt. Szeged, 1921. júl. 19.; Tabódy ezredes a hadbíróság előtt. SzN 1921. júl. 19.; Incidensek a Tabódy-ügy tárgyalásán. SzN 1921. szept. 10.; Jegyzőkönyvi vallomások a Tabódy—Detre pörben. SzN 1921. szept. 24.; Az ügyész vádbeszéde a Tabódy—Detre perben. SzN 1921. okt. 3.; Tabódyt 5 havi, Detrét 2 havi fogságra ítélték. Szeged, 1921. okt. 25. 5 A kultúra demokratizálódása Szegeden. A Szellemi Munkások Szakszervezetének javaslatai. SzN 1919. márc. 7.; Megalakult a Szegedi Képzőművészek Szakszervezete. Délm. 1919. áprl. 27.; Szegedi Művészeti Szabadiskola. Délm. 1919. áprl. 29.; Május 15-én nyílik meg a Művészeti Szabadiskola. Délm. 1919. máj. 14. 6 Móra Ferenc: A festő halála. Szeged, 1922. okt. 29.; Móra Ferenc: Négy apának egy leánya. Bp. 1934. A szóban forgó kérdést elemzi Madácsy László: „Humor és rejtett problémák Móra Ferenc egy regényében. — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969/1. Szeged, 1969. 193—201. 125