Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Moholy-Nagy halálának 25. évfordulója alkalmával — 1971 novemberében — a hazai lapokban többen méltatták érdemeit. Ezzel kapcsolatban Pogány Frigyes hangsúlyozta, hogy „...a Tanácsköztársaság bukása utáni reakciós és terrorisztikus légkörben éppen azok a zseniális alkotó művészek voltak kénytelenek az országot elhagyni, akik oszlopai lettek a nyugateurópai haladó, baloldali, progresszív moz­galmaknak. Moholy-Nagy, Breuer Marcel nélkül el sem képzelhető' a modern kör­nyezetformálás elveinek és számos helyen tapasztalható gyakorlatának mai magas szintű kibontakozása." 24 A művész emlékéhez méltón tisztelegtünk azzal, hogy 1973 nyarán Moholy­Nagy László egyik fontos műve : „Az anyagtól az építészetig" с könyve magyar for­dításban is megjelent. 25 24 Pogány Frigyes: Iparművészetünk a két világháború között. Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2. sz. 130. 26 Moholy-Nagy László: Az anyagtól az építészetig. Ford. Mándy Stefánia. Utószó: Otto Stel­zer, Hana M. Wingler, Vámossy Ferenc. Bp. 1973. Corvina. 256. 1., illusztr.; Lásd még: Láncz Sán­dor: Moholy-Nagy László (1895—1946). Élet és Tudomány, 1971. nov. 19.; Németh Lajos: Moholy­Nagy László. Élet és Irodalom, 1971. nov. 20.; Rózsa Gyula: A Bauhaus-ember (Moholy-Nagy László) halálának 25. évfordulójára. Népszabadság, 1971. nov. 24. 122

Next

/
Thumbnails
Contents