A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Juhász Antal: Átokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972—73jl ÁTOKHÁZA EGY TANYASOR TELEPÜLÉSE ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETE JUHÁSZ ANTAL (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Szeged határának a várostól nyugat felé legtávolabbi, Szabadkával és Öttömössel (régen: Ötömös) szomszédos területét a múlt századi térképek Átokházának jelölik. E határrész a 19. század első évtizedeiben kezdett népesedni s egy évszázad alatt sűrűn lakott tanyasor bontakozott ki rajta. Úgy véltem, e tanyasor néprajzi, történeti vizsgálata olyan új eredményeket hozhat, melyek az egész szegedi tanyakialakulásra nézve tanulságosak, szélesebb körben használhatók. Átokháza aránylag korai megtelepültsége és sűrű tanyásodása mellett a vállalkozásra indított az is, hogy az anyavárostól igen messze fekszik, s ezért itt a várostól életformában már elszakadt farmtanyák jöttek létre.

1 Célom ezúttal a választott tanyasor településtörténetének és közösségi életének — társasmunkáknak és közös szórakozási alkalmaknak — a bemutatása. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET A 18—19. századi térképek Szeged környékén két különböző' területet jelölnek Átokháza megnevezéssel. Korábbi adataink Átokháza kun pusztáról vannak, amely a 15. századtól gyakran szerepel Szeged városa és a kunok közötti határperekben. Ismeretes Mátyás király 1473-ban kelt adománylevele, mely a szegediek és a kunok számára közös legeltetést engedélyez a Duna-Tisza közi homokos pusztákon. A hódoltság után a kun pusztákat elzálogosították a Német Lovagrendnek, és 1718ban olyan egyezség született, hogy a város évi bért fizet Átokháza, Csengéié, Kömpöc, Csólyos stb. puszták használatáért. Ennek az Átokháza pusztának a helyét Kaltschmidt Ábrahám 1747. évi szegedi határtérképéró'l ismerjük: Dorozsmától északnyugatra terül el, Pálos puszta mellett. Vizsgált területünk Átokháza megnevezése viszont — mai ismereteink szerint — elsőként Giba Antal városi mérnök 1840—42 között készült térképén bukkan föl. Ezt a Szeged—szabadkai határszélen fekvő területet a Kaltschmidt-térkép még Szatalagi homok földrajzi névvel jelöli, s ugyanezt a helymegjelölést használja Ballá Antal 1778. évi szegedi térképe is. Utóbbin jól látható, hogy a Satalagi homok az Ötömösi és a Körösi homok között elterülő határszél megnevezése. A vizsgált határrész pontos lokalizálását az is könnyítette, hogy Giba térképén a terület megnevezése kettős: Szatyalag vagy A tokháza. A két Átokháza 20—21 km távol fekszik egymástól. Ám az egyik kun puszta, amely a 18. század közepétől Kiskundorozsma határához tartozik, a másik pedig szegedi határrész, melyet akkor neveznek Átokházának, amikor már lakottá kezd 1 Erdei F., Magyar tanyák. Bp., 1942. 148—149. 6" КЗ