A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Tóth Ferenc: Makó településtörténeti vázlata

14. kép. Mátéffy Pál: Makó városhoz tartozó belsó legelő föld. ( A Tisza kiöntést ártere.) 1857. (József Attila Múzeum.) Az 1805. évi térkép az eló'bbieken kívül jelöli a lelei utat és a Margitától induló — nagyjából a mai Almásy u. nyomvonalán haladó — a marosi révhez vivó' és az ószegedi útba csatlakozó útvonalat is. 1824-ben (Giba féle térkép) a belterület fó'útvonalai : Vásárhely felé a mai Szabadság tér, Kossuth-, Széchenyi u; Arad irányában a Lenin tér, a Felszabadulás-, Vörös Hadsereg útja; Tápén keresztül Szegedre a Szegedi-, Árpád u., Szt. István tér, Szt. Anna-, Révész u. Az 1857. évi kereskedelmi és iparkamarai összeírás értelmében Makó határában az állam hat utat tart fenn : a szegedit, az aradit, a battonyait, a tótkomlós—gyulait, az igács—orosházit és a vásárhelyit; a községek pedig négyet: az ószegedit, a királyhegyesit, a mezőhegyesit és a leiéit.

62 62 MVL Régi iratok 1857. 64