A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Tóth Ferenc: Makó településtörténeti vázlata

A helység első utcái a szentlőrinci városrészen : Temető-, Hold-, Csapó-, Szentlőrinc; Bujákon: Bujáki-, Lelei-, Lisztes utcák. A két városrészt érintve futott a Szegedi (Ószegedi) út. A városházát 1719-ben nagyjából a két városrész között, a mai Gőzmalom utcában építették fel. Az 1740-es években Stanislavits püspök engedélyezi a zsidók letelepedését. Lélekszámuk 1773-ban eléri a 158 főt. Az akkori várostól több száz méterre külön városrészt jelölnek ki számukra a mai Deák- és Eötvös utcát (Nagy- és Kis-zsidó u.). Zsinagógájuk a gettó déli részén feküdt. Ugyancsak Stanislavits püspök nevéhez fűződik a görögkatolikusok betelepítése is, kiket eleinte ruténoknak, később oroszoknak hívnak.

15 A telepítés Szabolcs, Bereg, Ung, később Szatmár és Bihar megyéből történt. A zsidókhoz hasonlóan az akkori várostól távol, a mai Kis János tábornok- és Toldy utcán (Nagyorosz, Kisorosz utca) telepedhetnek le. Templomot városrészük nyugati, temetőt keleti részén létesítenek. A 18. század közepéig kialakult városrészek (Buják, Szentlőrinc, zsidó- és orosz fertály) felekezeti különállás alapján jöttek létre. A további fejlődés során — Újváros benépesülésekor — a vallási különbségek elvesztik hatékonyságukat. A mai városközpont a 18. század második felében kezd kialakulni a szegedi, aradi és vásárhelyi utak csomópontjában. Előbb vásár és piactér, majd kereskedőházak létesülnek, később lakóházak, nemesi kúriák és végül közintézmények épülnek (megyeháza 1745, városháza 1854—9). A sajátos fejlődés következménye, hogy a város főterén templom nem keletkezik. A 18. század vége és a 19. század a növekedés korszaka a város életében. Népesség A házak száma 1717 400 84 1756 2 590 620 1801 8 645 1732 1857 27 000 3446 1890 30 063 6469 1900 33 000 7400 Az 1890-es statisztika alapján írja Reizner: „Népessége számaránya után Makó az ország 12-ik városa, megelőzi Miskolcot, Zombort, Székesfehérvárt, Kassát, Pécset, Brassót, sőt Kolozsvárt is".

16 E rendkívül gyors lélekszámemelkedés nem pusztán a természetes szaporulat eredménye, hanem a tömeges bevándorlás következménye is. De mi csábíthatta ide a betelepülőket? Makó első krónikása, Szirbik Miklós szerint „itt az élés könnyebb, a tereh kevesebb, mint másutt."

17 A tényleges ok a sajátos társadalmi-gazdasági viszonyokban keresendő. Az ujjátelepülés idején a helység királyi mezőváros (oppidum regium), lakói királyi szabadosok (libertini regii). Személyes úrbéri szolgáltatások (robot, dézsma) nem terhelik őket. A török előtti ancien regime-et nem lehetett visszaállítani, legalább is egy csapásra nem, de a feudalizmus restaurálása végül bizonyos vonatkozásban mégis megtörtént. A város lakói: 15 Az „orosz" kifejezés nem nemzetiségi hovatartozást jelent, hanem liturgikus nyelvet. Közéjük később románok szivárognak be, akik zömükben juhászok voltak. 16 Reizner i. m. 40. 1. 17 Szirbik M. i. m. 40. 1. 47