A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Sárközi István: A Bethlen-kormány népiskolai akciója és a Csongrád megyei eredmények

Az elemi népiskolák építése és fenntartási költsége szinte elviselhetetlen terhet okozott a szegényparasztoknak, cselédeknek, kisbérlőknek, kubikosoknak és még a munkásoknak is, mint ahogy nagy gondot jelentett nekik gyermekeik iskolába járatása, ruhaneművel s lábbelivel és tanszerekkel való ellátása is. Példát s bizonyítékot erről bőségesen találunk a korabeli levéltári iratokban. A Szeged-Alsóvárosi iskola igazgatója, az 1925/26. tanévről szóló jelentésében írta az Iskolaszéknek; hogy a ,,898 tanuló által 2119 igazolt és igazolatlan tanítási nap hiányzásnak a fő oka: a szegénység. Nagyon sok szegény sorsú tanulónk van", s a beíratási díjak befizetésének elmaradását indokolva írta; 157 tanuló szüleivel nem tudtuk befizettetni a beíratási díjat".

45 Mindszent község állami elemi iskolája 1926. április 12-i tantestületi értekezletén, a tanfelügyelőnek készített jelentést felolvasva az igazgató megemlítette, hogy ,,a nagymérvű mulasztások oka a szülők szegénységében rejlik. Kénytelenek — a szegény szülők — gyermekeiket szolgálatba állítani, hogy egyrészt azoknak élelmezéséről, másrészt ruházatáról gondoskodjanak. A tanítványaink 40—50%-a nem jár iskolába. A községi végrehajtó szerint az eddig kirótt pénzbírságok végrehajtása lehetetlen, a szülők vagyontalansága miatt."

46 Ugyanezen iskola igazgatója, a kir. tanfelügyelő úr felszólítására összeállított igazolójelentésében a pénzbírságok be nem fizetését indokolva írta a következőket; „A község elöljárósága helytelenül járt el, amikor a szülőkre rótta ki a büntetést, hisz nem a szülők hibáztathatok a mulasztásokért, hanem a gazda... A gazdát kellett volna bírságolni. Sőt! A gazda ellen kihágási eljárást kellene indítani, mert 12 éven aluli és cselédkönyv nélküli tankötelest fogadott fel szolgálatába.

47 Az igazgató ismételten s nyomatékosan közli a jelentésben, hogy sok szülő mérhetetlen nyomorúságos körülmények között él, és a megélhetés érdekében kénytelen szolgálatba állítani gyermekét. Az agrárproletariátus és a szegényparasztság s ipari munkásság nyomorúságos anyagi helyzetét tárja fel Kalmár Vilmos, öt gyermekes családapának a levele is, amelyet a tanfelügyelőnek adresszált. A Szeged-Mórahalom lakosú Kalmár Zoltán arra kéri a tanfelügyelőt, hogy engedélyezze István nevű fiának a mindennapi iskolába járása helyett ismétlő iskolába való átírását, mert fiát szolgának szerződtette. Mint írta, ,,a napi kis napszámomból alig tudom eltartani az otthon levőket is". Az iskola igazgatója által mellékelt „véleményezés" a kérelem elutasítását javasolja a tanfelügyelőnek.

48 Sok szülő kérte a tanév megrövidítését, különösen tavaszi és őszi munkaidőben. Csongrád megye Közigazgatási Bizottsága 1928. május 8-án Szentesen megtartott ülésen foglalkozott „sok szülő" által beérkezett kérelemmel, hogy nyári munkák idejére gyermekeiket munkába, szolgálatba adhassák s a tanévet egy-két hónappal rövidítsék meg. A megyei közigazgatási bizottság „a lakosság kérését meghallgatva, a rossz gazdasági viszonyokra s abból eredően a szegény lakosság szűkös megélhetési helyzetére való tekintettel" engedélyezte, hogy a külterületi (tanyai jelleggel bíró pusztai) állami és községi iskolákban a tanévzárást június 4-én megtartsák.

49 A Szeged-Csengelei állami elemi iskolák igazgatója ugyancsak azt igazolja a tanfelügyelőhöz szóló jelentésében, hogy a dolgozó nép művelődése előtt álló legnagyobb akadályt az igazságtalan, antidemokratikus társadalmi viszonyok okozták. Jelentése a nagyarányú hiányzás okairól szól. Megállapítja, hogy „az I—

II. osztály 45 Cs.m.L. Szeged. Csongrád megye és Szeged Tanfelügyelőségi iratok 1926, 938. sz. irat. 46 Cs.m.L. Szeged, Tanfelügyelőségi iratok 1926. 3004/1926. sz. irat. 47 Cs.m.L. Szeged. Tanfelügyelőségi iratok 1926, 3004/1926. sz. irat. 48 Cs.m.L. Szeged, Tanfelügyelőségi iratok 1928/1929. 389. sz. irat. 49 Cs.m.L. Szeged. Tanfelügyelőségi iratok 1928. 13. sz. doboz, 3043. sz. irat. 324