A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Sárközi István: A Bethlen-kormány népiskolai akciója és a Csongrád megyei eredmények

hogy lássák; fajsúlyosabbak vagyunk mint a körülöttünk levó'k. Kultúrfölényünk kérdése a magyar nemzetnek annyi, mint lenni vagy nem lenni.

21 Horthyék a régi 21 milliós Magyarország idegen nemzetiségei felett való uralmuk visszaállításáról álmodoztak és szó'ttek terveket. Nyíltan vallották, hogy életképtelen államalakulatnak tekintik Jugoszláviát, Csehszlovákiát és Romániát. A revansista magyar uralkodó osztály minden belső társadalmi baj s probléma gyógyszereként az ezeréves Nagy-Magyarország visszaszerzését hangoztatták. Ezért tekintették fontosnak, hogy ,,a magyar műveltség toronymagasan emelkedjék Kelet-Európa fölé".

22 A soviniszta irredentizmust az iskolai nevelés egyik fó' alapeszméjének tekintette Klébelsberg. Végül meg kell említenünk Klébelsberg iskolapolitikai koncepciója kapcsán azt az érvelését is, amely szerint a politikai jogoknak a széles néptömegekre való kiterjesztését, meg kell eló'znie, a kulturális demokráciának, mert — mint mondotta a miniszter — „politikai demokrácia csak ott lehetséges, ahol azt a kulturális demokrácia megeló'zte és biztosítja".

23 Klébelsbergnek ez az érvelése hamis és demagóg ízű, hiszen az ellenforradalmi rendszer társadalom-politikái és szociális viszonyai determinálták az egyes osztályok és rétegek helyzetét, jogait és művelődési lehetőségeit. A dolgozó osztályok anyagi helyzete, a társadalom anyagi javainak igazságtalan megoszlása a törvényesen biztosított alapfokú művelődési lehetőséget is megbéklyózta. Klébelsberg Kunó miniszter által 1925. október 14-én a parlament oktatási és pénzügyi bizottságainak együttes tanácskozása elé terjesztett, „A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" с program, népiskolai akció, figyelmen kívül hagyta a közoktatás egészére kiterjedő liberálisdemokratikus reform-javaslatokat, többek között az egységes nyolc osztályú népiskolai intézmény megszervezését, valamint a dolgozó osztályok számára a középiskolai és egyetemi továbbtanuláshoz is lehetőséget és kedvezményt biztosító demokratikus elképzeléseket. Ilyen demokratikus alternatívát vetett fel többek között Karácsony Sándor 1924-ben a „Népoktatás és az alsó néposztály lelkialkata" с írásában, és a Magyar Pedagógiai Társaság 1924. évi ülésszakán is többen a nyolcosztályú népiskolai szervezet mellett foglaltak állást. Elhangzott ott olyan vélemény is, hogy „nem lehet egyetemes nemzeti kultúráról beszélni, amíg a legfelső és a legalsó kulturális fokozatok között óriási, egységet megszakító hézag tátong".

24 Az 1926-ban elfogadott VII. te. a „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" csak az 5000 népiskolai objektumot: 3475 tanterem és 1925 tanítói lakás építését foglalta magában.

25 Klébelsberg Kunó miniszter, az Akció előterjesztését követő indoklásban erőteljesen hangsúlyozta, hogy az iskolaépítési akcióval a kormány „a mezőgazdasági népesség beiskolázási gondjain akar enyhíteni". Valójában azonban a Bethlen-kormány politikai célok elérésére is törekedett ezzel az akcióval. Mindenekelőtt a parasztság egyes rétegeiben szélesíteni kívánta a politikai befolyását, szélesíteni a rendszer tömegbázisát, másrészt igyekezett megelőzni más politikai pártokat, szervezeteket és irányzatokat a parasztság ideológiai-politikai befolyásolásában. 21 Beszámoló a Szegedi F. J. Tudományegyetem 1931/32 évi működéséről Szeged, 1932. 29—31. 22 Klébelsberg K. válogatott beszédei, cikkei és törv. javaslatai 675. o. 23 Id. mű., 330—331. 24 Magyar Pedagógia 1924. Budapest, 1925. 65—66. 25 Nemzetgyűlés nyomtatványai 1926. 39. köt. Valamint: Corpus Juris Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1926. 56—60. 319