A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

hogy a Kisgazdapárt önálló politikai tevékenységét csak 1945 tavaszától szélesítette ki és szervezeti kereteinek bővítésére minden eszközt felhasznált. Ügyesen felhasználta a gazdasági jellegű fórumokat, de az egyház segítőkészségét is. Ez az egyszerű emberek megnyerése és tömegbázisának kiszélesítése szempontjából különösen hatásosnak bizonyult. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos különböző szervezeti kereteket is megkaparintotta a Kisgzadapárt. A Gazdasági Egyesületet minden szinten kézben tartotta. A Gazdasági Egyesület székháza egyúttal a párt székháza is volt a legtöbb helyen, a vezetők ugyanazok voltak mindkét szervezetben. A mezőgazdasági termelés irányítása és a Kisgazdapárt így teljesen összefonódott. (A Gazdasági Egyesület elnöke 1945 nyarán Nagyiván János lett.)

27 1945. februárjában újjáalakult a „Szeged és Szegedvidéki Fűszerpaprikatermelők Egyesülete." Vezetését a Kisgazdapárt tartotta kézben, Nagyiván János állott az élén.

28 1945. március 18-án megkezdte működését a „Magyar Magtermelő Gazdák Országos Szövetkezetének" szegedi fiókja. A fiók irodája a Kisgazdapárt székházában volt és a párt irányította működését.

29 A Kisgazdapárt 1945 nyarán Szegeden is létrehozta a Parasztszövetséget és ennek irányításával a megyében is szervezetei alakultak. A Kisgazdapárt országos politikai irányvonalának megfelelően a szegedi szervezet is követelte az Országos Szövetkezeti Tanácsba való felvételt, mert „erre a paraszttársadalom érdekében jussa van" — hangsúlyozták. Az Országos Szövetkezeti Tanácsba érdekképviseleti szervezetek tartoztak (így a szakszervezetek, és amit a Kisgazdapárt különösen fájlalt, a földmunkás szakszervezetek is). A Parasztszövetségnek is érdekképviseleti funkciót szánt a Kisgazdapárt, holott ők maguk ismerték el, hogy a Parasztszövetség programjának „eleven lelke a népfőiskola gondolata" és, hogy „minden tájegység központjában 1—1 népfőiskolát létesítsenek ... mert művelt parasztokra van szükségünk."

30 A paraszti népművelés feladata és az érdekképviseleti funkció semmiképp sem fért össze a Parasztszövetségen belül. Nagyivánék valós szándéka ki is derült. A földmunkásság érdekvédelmi szakszervezetéhez hasonlóan a módos parasztság érdekvédelmi szervezetét kívánták megteremteni. A különböző gazdasági szervezetek kézben tartása pedig azt jelentette, hogy a Kisgazdapárt nemcsak politikai, hanem gazdasági hatalom is volt. Szervezetileg Szegeden is csak 1945 nyarára épült ki véglegesen a Kisgazdapárt. A polgári tagozat erre az időre erősödött meg. 1945. augusztus 24-én jött létre a köztisztviselők, augusztus 28-án a tényleges és nyugdíjas vasutasok kisgazdapárti szervezete, valamint az értelmiségi csoport.

31 Ettől az időszaktól kezdve vált rendszeressé a párton belüli elméleti, szemináriumi tevékenység. Ez abból állott, hogy hetente egyszer (szerdán délután) neves előadók egy-egy témakörből előadást tartottak, amit hozzászólások követtek. Már az előadások címei jellemezték a párt ideológiai arculatát: „Történelmi oktatásunk. (A nacionalizmus helytelen értelmezése a múltban)", „A fajelmélet téves értelmezéséről", „A lélek törvényeiről és a lelki jelenségek kihatásairól", „Szeged keletkezése és fejlődése", „Színház és demokrácia", „A Kossuthemigráció külpolitikája" címekkel tartottak előadásokat 1945 nyarán.

32 Aktuális politikai kérdésekkel, az ország előtt álló feladatokkal nem foglalkoztak a párt előSzegedi Hírlap, 1945. augusztus 19. 2. oldal. Délmagyarország, 1945. február 2. Délmagyarország, 1945. március 18. Szegedi Hírlap, 1945. július 1, július 8, július 29. sz. Szegedi Hírlap, 1945. augusztus 26. és szeptember 2. sz. Szegedi Hírlap, 1945. július—augusztusi számok. 301